Nem teljesen újdonság a kormányfő által péntek reggel felvázolt luxusáfa bevezetés ötlete, amit 2011-ben Matolcsy György, akkori nemzetgazdasági miniszter már megpróbált elfogadtatni az uniós szervezetekkel.

Európában az adópolitikai harmonizációnak viszont az egyik legprogresszívabb területe éppen az áfa-harmonizáció, hiszen a közös piac kialakításának érdekében az uniós versenyjogi hatóságok az áfára, mint a tagállamok közötti cserét torzító burkolt vámra tekintenek. Az ötlet akkor emiatt nem véletlenül megbukott, ám most közel sem biztos, hogy ugyan erre a kudarcra van ítélve. Elemzők szerint például elképzelhető, hogy nem áfa körben, hanem valamilyen más típusú tranzakciós vagy forgalmi adóként fog megjelenni az a jövedelempolitikai szándék, amit egyébként a vagyonadó bevezetésével (például országos ingatlanadóval) könnyebben lehetne kezelni, ám ennek politikai akadályai vannak.

Kapcsolódó

Matolcsy György egyébként korábban többször beszélt áfa-reformról, aminek keretében a mostani rendszert sokkal progresszívabbá tervezte alakítani. 2012 áprilisában például egy 5, 15, 20, 25, 30 százalékos elemeket tartalmazó, 5-kulcsos rendszer ötlete is felmerült. Orbán Viktor mostani bejelentése is ebbe az irányba mutat, de mint azt maga a kormányfő is hangsúlyozta, az Európai Bizottságnál még kell futni egy kört.

Gabler Gergely, az Equilor elemzőjének véleménye szerint nem feltétlenül áfa néven fog futni a luxusadó, és így lehet, hogy kikerülhető az uniós korlátozás. Gabler egyébként azt is valós problémának látja, hogy egyes termékek jelentős drágulása külföldre terelheti a luxustermék vásárlókat, de az is hozzátartozik, hogy e termékkörben alacsony az árérzékenység, így lehet, hogy 5-10 százalékos áreltérés még nem készteti utazásra a fogyasztókat.

Ezen kívül - például a luxusautók esetében - várhatóan nem lehet megkerülni majd az új adót, ugyanúgy ahogy a regisztrációs adót sem, hiszen sokat szigorodott a külföldi rendszámos gépjárművekkel kapcsolatos szabályozás.

Inflációs hatás várható

Infláció emelő hatása várhatóan lesz a luxusáfának Gabler szerint, de mint mondja, közel sem olyan jelentős, mint például a dohánytermékek árrés emelése vagy éppen a rezsicsökkentés árindex csökkentő hatása. Költségvetési bevétel szempontjából viszont nem valószínű, hogy nagy hatása lenne, pár 10 milliárd forintos bevétel várható az új adónemből (0,05-0,2 százalék a GDP-hez viszonyítva).

Költségvetésnek mindegy

Ha a 27 százalékos kulcsot 30-35 százalék körülire emelnék néhány luxustermékre (amik a fogyasztói kosár pár százalékát tennék ki), a legjobb esetben is legfeljebb néhány tízmilliárd forint lenne elméletileg beszedhető a költségvetés számára - ért egyet Árokszállási Zoltán, az Erste makro közgazdásza. Szerinte viszont, ha túl magasra emelik a kulcsot, elképzelhető, hogy bizonyos luxustermékeket (például a kormányfő által is említett ékszereket) inkább külföldön vásárolnák meg, ami csökkentené a költségvetési bevételt, miközben az ezzel foglakozó hazai kereskedések számára a forgalom csökkenése lenne a hátrány. Nagy költségvetési mozgásteret tehát nem lehetne teremteni az intézkedésből, mellékhatásai azonban minden bizonnyal lennének. A fentieken túlmenően az európai hatóságokkal is el kellene fogadtatni az ötletet, ami, 2011-12-ben nem sikerült, amikor először gondolkozott a kormány ezen az ötleten - emlékeztet Árokszállási.