A hazai fogyasztóknak eladott étkezési tojás 20-25 százaléka importból származik, az elmúlt időszakra jellemző túlkínálat nem tette lehetővé, hogy a tojásforgalmazóknál sikerüljön elérni a gazdaságos működéshez jelenleg minimálisan szükséges 40 forintos termelőiár-szintet.
Az elmúlt hetekben a madárinfluenza miatt mind Franciaországban, mind Olaszországban jelentős tojótyúk-állományt kellett felszámolni, emellett a háború kitörése miatt a korábbi jelentős ukrán tojásimport is akadozik. A csökkenő kínálat miatt a kereskedők immár hajlandóak megfizetni a termelők által igényelt 40 forintos átlagos termelői árat
– mondta el Molnár Györgyi, a Magyar Tojóhibrid-Tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) titkára.
Ez az árszint már biztosítani tudja a hazai gazdaságok megfelelő működését a következő hetekben is, garantálva a húsvéti időszak megfelelő tojáskínálatát.
- tette hozzá.
A fogyasztók a termelői áremelkedést várhatóan csak részben fogják megérezni: a már jelenleg is 50 forint feletti átlagos darabonkénti fogyasztói ár húsvétig várhatóan 55 forint körüli értékre kúszhat fel.
Magyarországon 2021-ben a regisztrált gazdálkodók összesen 1,27 milliárd darab tojást termeltek, mintegy 16 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az egy főre jutó tojásfogyasztásra vonatkozó legfrissebb KSH-adat 2020-as, ebben az évben átlagosan 240 tojást fogyasztott minden állampolgár, nagyjából annyit, mint tíz évvel ezelőtt (235 db/fő/év).
Küszöbön a ketreces tartás tilalma?
Bár a tojáságazat kötelező előírás alapján egy évtizede bevezette a tartási körülményeken jelentősen fejlesztő úgynevezett feljavított ketreces technológiát, egy uniós civil kezdeményezés nyomán fennáll az esélye, hogy néhány éven belül uniós jogszabály tiltja majd bármilyen ketrec alkalmazását.
Magyarországon a Nébih 2021-es adatai szerint a tojótyúkok 84 százaléka feljavított ketrecekben van elhelyezve.
Egy technológiacsere óvatos becslések szerint is a jelenlegi tojásárak háromszorosát eredményezné, ezzel jelentős előnybe kerülnének azok a harmadik országbeli termelők, akiknek nem kell ilyen szigorú előírásoknak megfelelniük. Emellett az átállás mind állategészségügyi, mind környezetvédelmi szempontból aggályos következményekkel is járna
- tette hozzá Molnár Györgyi.