Tolnában a húsz hektár alatti nyertesek, vagyis az igazi kisbirtokosok a területek alig nyolc százalékához, együttesen kevesebb, mint 600 hektárhoz jutottak - derült ki az Orbán-kormányt 2012-ben hátrahagyó volt államtitkár, Ángyán József agrármérnök friss jelentéséből, amelyet a Népszava idéz.

Ahelyett, hogy sokan szerezhettek volna kisebb, de a családi gazdálkodáshoz elegendő öt-tíz hektáros birtokot, inkább pár nagy érdekeltség vitte el a kikiáltásra került földek nagy részét.

Kapcsolódó

Ráadásul nem elaprózva, hanem nagyobb, gyakran száz hektárt is meghaladó szántók és legelők formájában. A meghirdetett 7398 hektárnyi területből 6789 hektárnyi kelt el, ám ennek közel kétharmadát - 4200 hektárt - nem a kis és közepes családi gazdaságok, hanem mindössze 18 nagy érdekeltség szerezte meg részben. Ángyán elhíresült mondását idézve: megint csak keveseknek jutott sok és sokaknak kevés föld.

A megszerzett megyei terület közel fele licitálás nélkül, kikiáltási áron, további 1140 hektár pedig legfeljebb 20 százalékkal e fölött kelt el, valódi árverseny a területek kevesebb, mint nyolc százalékának árverésén alakult ki.

Orbán agrárpolitikája

Nemrég Raskó György agrárközgazdász beszélt a Népszavának egy interjúban a magyar mezőgazdaság helyzetéről. Ebben az orbáni agrárpolitikáról azt mondta: az a szállóigévé nemesedett orbáni mondás, hogy "ne azt figyeljétek mit mondok, hanem hogy mit csinálok" az agrárpolitikában a nagy- és a még nagyobb gazdák, agrárvállalkozások pozitív diszkriminációját jelenti. Azaz a miniszterelnök ki nem mondottan, be nem vallottan a professzionális, nagybani termelés folytatókat támogatja a gyakorlatban, a kicsik esetében a megfelelő szó a lélekápolás, a vigasztalás, miszerint figyelünk rátok is, a voksotok meg nagyon is fontos. Raskó véleménye szerint a miniszterelnök helyesen gondolkodik, már mint, hogy a versenyképességet, a profi termelést helyezi előtérbe, ez szerinte valóban nemzeti érdek. A többi a szokásos politikai trükk, a hatalmi játék része. Ennek azonban Raskó szerint van egy, a vidékre nézve negatív társadalmi hatása is: a magyar falu sok szempontból egy feudálkapitalista viszonyrendszerbe zuhant vissza napjainkra, ahol egy-két nagygazda és agrárvállalkozó uralja a terepet, a falu társadalmi életét, de nem csak azért, mert ők helyben a legnagyobb munkaadók.