Több százezer nyugdíjpénztártag és egészségpénztártag kapott az elmúlt napokban levelet, hogy 2023-tól magasabb minimális havi tagdíjat várnak tőlük az intézmények. A megtakarítók örülhetnek, ha az inflációval megússzák a tagdíjemelést, mert vannak annál jóval nagyobbak is - írja a bank360.hu elemezése.

Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárnál például most már legalább havi 8000 forintot kell fizetnie minden tagnak, az OTP Egészség és Önsegélyező Pénztárnál pedig 5000 forintot. Korábban a nyugdíjpénztárban 5000, az egészségpénztárban 2000 forint volt a minimális tagdíj.

Más intézmények is emeltek:

  • az Életút nyugdíjpénztára és egészségpénztára 3000 forintról 5000 forintra emelte a minimális tagdíjat,
  • a Honvéd Önkéntes Nyugdíjpénztárnál a minimálbér összegének változását követi a tagdíj, ami most 11600 forintra ugrott,
  • a Mező Nyugdíjpénztár a nyáron emelte meg 5000 forintról 8000 forintra a befizetések minimumát,
  • a Vasutas szerényebb mértékben emelt: 5300 forintról 5900 forintra módosította az egységes tagdíjat.

Az egészségpénztárak közül a Generali és a Test-Vér is emelt az idén, utóbbi intézmény a csekkes befizetést is eltörölte, miután ezzel milliókat spórol meg. Az önsegélyező pénztáraknál is volt egy díjemelés, bár ott ez továbbra is jelképes marad: a Vasas Szakszervezet intézménye havi 200 forintról 230 forintra változtatta a minimális tagdíjat.

Kevés a bevétel

A díjak emelése két okból is fontos lehet a pénztáraknak. Az egyik cél ezzel a működési bevételek növelése lehet. A nyugdíj- és az egészségpénztárak fő bevételi forrása a frissen befizetett tagdíj, ebből vonhatnak el meghatározott összeget a működésükre.

Az infláció, a bérek emelkedése a pénztári szektort is érinti - írja a bank360.hu.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak másik forrása, hogy a rendszeresen nem fizető tagok (ilyen a tagság nagyjából fele) számlájáról a pozitív hozam terhére elvonhatják a minimális tagdíj után járó működési költséget. Csakhogy 2022-ben a legtöbb pénztártagnál nem volt pozitív hozam, a kiegyensúlyozott portfóliók - ezekben van a tagság zöme - jellemzően mínuszban zárták az évet.

A nyugdíjpénztárak tavaly az első kilenc hónapban 4,676 milliárd forint működési bevételt értek el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, a kiadásaik 5,626 milliárd forintot tettek ki. Míg 2021-ben még 1,24 milliárd forinttal tudták kipótolni a bevételeiket a nem fizető tagok hozamából, 2022-ben kilenc hónap alatt csupán 32 millió forintot lehetett levonni ilyen címen, így kilenc hónap után 950 millió forintos mínuszban állt az önkéntes nyugdíjpénztári szektor.

Az egészségpénztáraknál a másik bevételi forrás az egészségkártya díja. Ezzel a plasztiklappal fizethetnek a tagok a gyógyszertárakban, magánorvosoknál. A néhány évente kibocsátott kártya, illetve ha igénylik, a társkártya, szintén hoz pár ezer forint bevételt a kasszáknak.

Olyan pénztár is volt, amelyik ugyan minimális tagdíjat nem emelt, de a friss tagdíjaknál az elvonás mértékét növelte. A Medicover például mindössze 12 ezer forintos tagdíjat vár el évente, de míg tavaly még 120 ezer forintos befizetési határig 5 százalékot vont le a tagoktól a működési és a fedezeti alap javára, majd 300 ezer forintig már csak 4, azon felül pedig 3 százalékos volt az elvonás, az idén már 750 ezer forintig 5 százalékot vesz le, és csak efölött van 2 százalékos levonás.