Balogh Zoltán MESZK elnök, a Parlament előtt petíciót adott át a Dublinszki-Boda Péternek, a szaktárca főosztályvezetőjének, amely a szakdolgozók szándéknyilatkozatát tartalmazta. Eszerint ha 2015. szeptember 30-ig nem lesz határozott és számottevő bérfejlesztés a szakápolóknál, akkor életbe lép a munkaviszony felmondásáról szóló nyilatkozatuk. Felszólalásában kiemelte, a kormánynak is tudnia kéne, hogy szakdolgozók nélkül nem lehet egészségügyet építeni, s nem kívánnak mást, csak kiszámítható életutat itthon, Magyarországon.

Arra a kérdésre, hogy mekkora béremelés esetén nem fogják aktiválni a felmondásukat a szakdolgozók, Balogh Zoltán lapunknak azt mondta, nem határoztak meg összeget. Ugyan tavasszal arról volt szó, hogy első lépésben elégedettek lennének 50 ezer forinttal, most azonban nincs ilyen irányszám. Mindenesetre érzékelhető, hatásos és előremutató tárgyalásokra van szükség, amelyek segíthetik az 50 ezer forintos emelés elérést - fogalmazott lapunknak a MESZK elnöke.

Zombor Gábor szakállamtitkárt idézve megjegyezte, 10 százalékos ágazati béremeléshez 18-20 milliárd forintra lenne szükség. A BKV adósságának állami átvállalásából például 25 százalékos általános ágazati bérfelzárkóztatást lehetne megvalósítani, úgy, hogy az a 120 kórházban dogozó összes, azaz mintegy 100 ezer, létminimum közeli bérből élő szakdolgozót is érintse - utalt a MESZK elnöke az adósságátvállalásról szóló hírre. A július elsejétől hatályos béremelés, azaz a korábbi mozgóbérek alapbéresítése ugyanis csak a folyamatos műszakban dolgozó szakdolgozók jövedelmét növeli átlagosan bruttó 10-15 ezer forinttal, de sok tízezren, akik egy műszakban dolgoznak, egyáltalán nem részesülnek belőle - hangsúlyozta Balogh.

Ezernél is többen mondhatnak fel szeptemberben

A felmondási szándéknyilatkozatokat zárt dobozba helyezhették el az egészségügyi szakdolgozók, de a már korábban, a területi elnökök által gyűjtött nyilatkozatok alapján Balogh ezernél is több felmondási nyilatkozatra számít.

Az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség József nádor téri rendezvényén jó félezer fő gyűlt össze, itt is szóba került a július elsejétől életbe lépő, a szakdolgozóknak bruttó 10-15 ezer forintos plusszal járó alapbéresítés, amelyet az egyik felszólaló, a fekete pólós tavaszi tiltakozó akciót elindító nővér, Sándor Mária egyenesen visszautasított. Elfogadhatatlannak minősítette, hogy a mostani emeléssel jutott az ágazat a 2007-2008-as szintre.

Elmondta, ragaszkodnak a májusban megfogalmazott petícióban foglaltakhoz, az 50 százalékos alapilletmény-növeléshez, az orvosi bérek nemzetgazdasági átlag háromszorosára emeléséhez és a műszaki-gazdasági terület dolgozóinak fizetésrendezéshez is. A petíció része volt az életpályamodell és egészségügyi minisztérium létrehozása is.

Kiürül az egészségügy

A színpadon Bert van Caelenberg, a közszolgálati dolgozók nemzetközi szövetségének (Eurofedop) főtitkára is felszólalt, kiemelve, ha a munkaerő-irányelveket az országok nem tartják be, akkor a szervezet az Európai Bírósághoz fordul jogorvoslatért. Azt mondta: az egészségügy nem áru, hanem egyetemes jog, amit biztosítani kell. Méltányos bér híján az egészségügyben dolgozók elmehetnek Európa más országaiba dolgozni, de tüntethetnek is a változásért.

Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke lapunk kérdésére úgy vélte, érdemi előrelépés nélkül 5-15 éven belül kiürül az egészségügy a migráció, a pályaelhagyás és a nyugdíjazások miatt. Ennek már 2018-ban nagyon komolyan érezhető jelei lesznek. Sztrájkra azonban továbbra sem gondolnak.

A József nádor térről az Akciószövetség rendezvényének résztvevői a Kossuth térre vonultak, ahol fél 9-re a pártok egészségügyi szakpolitikusait várták kerekasztal-beszélgetésre. A meghívásokra a Fidesz nem reagált, a KDNP szakpolitikus hiányában utasította el az invitálást, így csupán a parlamenti és azon kívüli ellenzéki szakértők beszélgettek az egészségügy rendbetételének lehetőségeiről.