Az Anadolu török hírügynökség szerint Özhan Özbakir dandártábornok mellett 51 katonát vettek őrizetbe a hadsereg Denizliben található támaszpontja elleni razzia során vasárnap. Bűnrészessség gyanújával őrizetbe került az incirliki légi támaszpont - amelyet azt amerikaiak is használnak az Iszlám Állam elleni légicsapások indításához - parancsnoka, Bekir Ercan Van tábornok is.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a fogva tartottak közül hányan tagjai a biztonsági erőknek, és mekkora hányaduk civil - adta hírül az MTI több külföldi hírügynökségre hivatkozva.

Kapcsolódó

Török hatósági közlések szerint közel 3000 lázadót vettek őrizetbe, köztük több magas rangú tisztet vettek őrizetbe. Szombaton több bírót és ügyészt is elfogtak, köztük az alkotmánybíróság két tagját. Őket is azzal gyanúsítják, hogy részt vettek a hatalom megdöntésére tett sikertelen kísérletben.

Bozdag - Recep Tayyip Erdogan török elnökhöz hasonlóan - újra Fethullah Gülen Pennsylvaniában élő muszlim hitszónokot vádolta meg a puccskísérlet előkészítésével. Az igazságügyi miniszter hozzátette, hogy a török kormány folytatja az állami intézmények és a hadsereg megtisztítását "Gülen terrorista sejtjeitől". Recep Tayyip Erdogan török elnök egykori mentorát árnyékállam kiépítésével vádolják.

A jelenlegi puccskísérlet elsőszámú vádlottja Fethullah Gülen - nyomatékosította Bozdag.

Mindezek után Gülen amerikai védelme nem tesz jót Törökország és az Egyesült Államok barátságának

- tette hozzá a miniszter.

Gülen tagad

A hitszónok következetesen tagadja, hogy köze lett volna a puccskísérlethez, sőt a New York Times amerikai napilapnak adott interjújában azt mondta: akár Erdogan is állhat az események mögött, de ugyanúgy az ellenzék, vagy a nacionalisták is.

A 75 éves Gülen évek óta él önkéntes száműzetésben az Egyesült Államokban. Ankara már többször kérte kiadatását, Erdogan pedig szombaton megismételte ezt a követelést. Süleyman Soylu török munkaügyi miniszter egyenesen azzal gyanúsította meg Washingtont, hogy támogatta a puccskísérletet, amelyben hivatalos adatok szerint legalább 265-en vesztették életüket, köztük 104 puccsista és 161 civil. A sebesültek számát 1440-re becslik.

Erdogan Putyinnal beszélt

Vasárnap Vlagyimir Putyin orosz elnök is felhívta telefonon Recep Tayyip Erdogant, akinek a stabilitás és az alkotmányos rend mielőbbi helyreállítását kívánta. Augusztus első hetében személyesen is találkoznak majd - írja az Index.

Tavaly novemberben a szír határnál lelőtt orosz gép ügye miatt komolyan megromlott a két ország viszonya. Erdogan és Vlagyimir Putyin orosz elnök keményen nekimentek egymásnak az ügy kapcsán. Most viszont békülőben vannak, és egyébként az orosz propagandamédia azon is spekulál, hogy emiatt törhetett ki a puccs.

Isteni ajándék

Erdogan korábban kijelentette, hogy a puccs résztvevői nagyon megfizetnek ezért. Ugyanakkor az államcsínyt egy "isteni ajándéknak" nevezte, mert ez okot ad a hadsereg megtisztítására.

Erdogan még szombaton a hívei előtt annak lehetőségét is megemlítette, hogy a parlament megvitassa a halálbüntetés visszahozatalát.

Erdogan kritikusai attól tartanak, hogy a puccsot a török elnök arra is felhasználja, hogy az igazságszolgáltatásból is kigyomlálja a kritikus hangokat. Több európai politikus is aggodalmának adott hangot a fejleményekkel kapcsolatban és a jogállamisági keretek betartását szorgalmazta. A Reuters közülük Jean-Marc Ayrault külügyminisztert idézi, aki a France 3 televíziónak kijelentette: azt szeretnénk, ha a jogállamiság teljes mértékben működne Törökországban. A puccs nem egy biankó csekk Erdogan számára. Ez nem vezethet tisztogatáshoz, a jogállamiságnak érvényesülnie kell - fogalmazott.

A francia tárcavezető szerint a hétfői külügyminiszteri találkozón Brüsszelben az uniós tárcavezetők megerősítik majd, hogy Törökországnak - amely az uniós tagságra jelentkezett - meg kell felelnie az uniós demokratikus elveknek.

Günther Oettinger uniós biztos is arra figyelmeztetett, hogy Erdogan az EU és a NATO által képviselt alapértékektől eltávolítja Törökországot, amennyiben úgy dönt, hogy a puccskísérletet arra használja fel, hogy az alapvető jogokat tovább nyirbálja. Ezzel megerősíti ugyan a pozícióját belföldön, de elszigeteli magát a nemzetközi környezetben - mutatott rá Oettinger a Welt am Sonntagnak adott interjújában.

Mi lesz hétfőn?

A piacoknak legközelebb hétfőn lesz arra alkalmuk, hogy a péntek éjszakai eseményeket lereagálják. A nagy eladási hullámot megelőzendő, Mehmet Simsek török miniszterelnök-helyettes Twitter-üzenetben próbálta arról biztosítani a befektetőket a hétfői piacnyitás előtt, hogy a török kormány teljes mértékben kézben tartja a gazdaságot.

Közlése szerint "minden szükséges intézkedésről" döntöttek azután, hogy a jegybankkal és a pénzügyminisztériummal konzultáltak. Az intézkedéseket azonban nem konkretizálta.

A Bloomberg szerint Simsek üzenetében hangsúlyozta:

Törökországban a helyzet gyorsan normalizálódik, miután a nemzet a puccskísérletet elhárította. Országunk makrogazdasági fundamentumai erősek. Minden szükséges óvintézkedést megteszünk

- fogalmazott a tweetben, amelyben azt a szándékát is tudatta, hogy még vasárnap egy konferenciahívás keretében globális befektetőkkel beszél.

A jegybank eközben bejelentette, hogy korlátlan likviditást biztosít a bankok számára. További likviditás biztosítása érdekében a jegybank feloldja a kereskedelmi bankok devizabetéteire érvényben lévő korlátozást, amelyet biztosítékként használhatnak.

Az olaj- és gázimportot a puccs nem befolyásolja, miután a tankerek szabadon mozoghatnak a török felségvizeken, a szomszédos országokból a szállítmányok pedig csöveken érkeznek - közölte egy illetékes az energiaügyi minisztériumból.

A líra pénteken a puccs hírére 6 százalékot zuhant a dollárral szemben, amire 2010 óta nem volt példa a Bloomberg szerint.

Már eddig is aggódtak a befektetők

A Bloomberg megjegyzi, hogy a gazdasági kockázatok miatt befektetők már eddig is kezdtek elbizonytalanodni az országban, miután Erdogan tekintélyelvű húzásai miatt neves gazdasági szakembereket tolt ki hivatali pozícióikból (például a jegybanki vezetés átalakítása), így megrendítve az ország gazdasági növekedésébe vetett befektetői bizalmat. Az ország destabilizálódásának veszélye pedig azért áll fenn, mert Törökország gazdasága jelentősen függ a tőkebeáramlástól.

Egy 300 millió dolláros kötvénykibocsátást már így is elhalasztottak a puccskísérlet miatt - írja a Bloomberg. A Sekerbank TAS isztambuli székhelyű pénzintézet, amelyet az alkalmazottainak nyugdíjalapja tulajdonol és Kazahsztán állami befektetési alapja például elhalasztotta azt a vasárnapra megbeszélt befektetői találkozót, amelyen az előbb említett 300 millió dollár értékű kötvényeladásra tettek volna javaslatot.

Márpedig befektetők, piaci szereplők vélhetően mindezek után óvatosabbak lesznek, s addig kivárnak, míg nem kapnak valami világos megerősítést arra, hogy a politikai helyzet stabilizálódik - vélekedett a Bloombergnek Chavan Bhogaita, a National Bank of Abu Dhabi vezető piaci stratégája.

Kevesebb befektetés jön

Törökországba az idei év első öt hónapjában 15,8 milliárd dollárnyi külföldi tőke érkezett, ebből a nettó közvetlen beruházás mindössze 2,3 milliárd dollárt tett ki - ez a tavalyi hasonló időszakinak mindössze 50 százaléka -, a maradék úgynevezett forró pénz, amelyek részvényekbe és kötvényekbe, illetve más befektetésekbe, mint bankoknak vagy vállalatoknak adott hitelekbe áramlottak. Ez most várhatóan megfordul, ami elkerülhetetlenül piaci stresszhez vezet - vélekedett Michael Howell, a CrossBorder Capital ügyvezető igazgatója.

Az ország növekedése a 2009-es recesszió óta éves átlagban 2,6 százalék körül mozog, szemben az azt megelőző 6 év 6 százalékos éves átlagával. Az egy főre eső bruttó nemzeti termék 2008 óta 10 ezer dollár körül áll.