Miközben a jegybanki tartalékból kaptak devizaforrást a nagy magyarországi energiaimportőrök a tavalyi negyedik negyedévben, aközben csaknem történelmi csúcsra emelkedtek a jegybank nemzetközi tartalékai az év végére – közölte pénteken a Magyar Nemzeti Bank.

Az első ránézésre meglepő fejlemény mögött főként a rendületlenül beáramló EU-s pénzek, illetve a novemberi devizakötvény-kibocsátások húzódhatnak meg, de az egyéb devizaműveleteknek, valamint az euró inflációnak és a maginflációnak is lehetett benne szerepe – írta a Portfolio.hu.

Az október közepi rendkívüli kamatemeléssel együtt jelentette be a Magyar Nemzeti Bank, hogy év végéig

a jegybanki devizatartalékokból kapnak devizaforrást a nagy magyarországi energiaimportőrök azért, hogy ne a bankközi devizapiacon kelljen megvenniük az energiaszámla kiegyenlítéséhez szükséges deviza nagy részét, és így ezzel tompítható legyen a forintra nehezedő nyomás.

Az akkori elemzői becslések havi 1-1,5 milliárd eurónyi tartalékcsökkentést vázoltak a jegybanki felajánlás hatására és fókuszba kerültek a devizatartalék megfelelési mutatók is.

Az energiaimportőrök kisegítésével együtt is csaknem 2 milliárd euróval híztak a tartalékok a program bejelentése óta. sőt, gyakorlatilag történelmi csúcs közvetlen közelébe ugrottak a tartalékok.

A 2011. szeptemberében feljegyzett 38,76 milliárd eurós mindenkori csúcstól ugyanis csak minimálisan marad el a friss, december végi adat, amin belül az aranytartalékok 5,18 milliárdot, a devizakövetelések 30,82 milliárdot tettek ki. Utóbbi október végéhez képest szintén nőtt 1,8 milliárd euróval.

A portál szerint abban, hogy az energiaszámlákhoz a devizatartalékokból nyújtott segítség mellett is csaknem új történelmi csúcsra futottak az ország nemzetközi tartalékai, több tényező együttesen játszhatott szerepet:

  • November közepén két lépésben együtt mintegy 1,3 milliárd eurónyi devizakötvényt bocsátott ki az Államadósság Kezelő Központ (egy eurókötvény és egy pandakötvény formájában). Emellett november végén volt egy 390 millió euró körüli zártkörű tranzakció is, amelynek keretében egy korábbi dollárkötvényre történt rábocsátás. Az ezekből befolyt devizabevétel (jelentős része) lecsapódhatott a tartalékokban, megemelve azokat.
  • A Portfolio adatai szerint a negyedik negyedévben a 2014-2020-as felzárkóztatási EU-forrásokból mintegy 1,4 milliárd eurónyi áramlott be az országba (a második félévben pedig összesen 2,9 milliárd eurónyi), és ezen felül jöhettek még érdemi agrártámogatások is. Ezek is emelhették a tartalékok szintjét.
  • További devizaműveletek, például jegybanki swapműveletek, is hozzájárulhattak a tartalékok emelkedéséhez, de ezek konkrét tartalma és mérete nem ismert.