Nyilvánossá vált az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezete. A kormany.hu oldalon megjelent tervezetet széleskörű szakmai egyeztetések után, összesen 26 szervezettől érkezett 900 javaslat alapján dolgozták ki.

A törvény azokra a beruházásokra terjed ki, amelyekben az állam a forrás legalább 50 százalékát biztosítja. Ugyanakkor a nemrég nyilvánossá vált törvénytervezet szerint az új törvényben foglaltakat azon állami építési beruházásokra kell majd alkalmazni, amelyeknél a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás 2023. április 15-ét követően indult meg – írja a Magyar Építők. A tervezetet várhatóan a februárban induló ülésszakon nyújtják be a parlamentnek.

Lázár János építésügyi miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) évzáró konferenciáján hangsúlyossá tette, hogy arra törekednek, 

a szakma döntse el, mi legyen a szakmával.

Ezzel összhangban a tervezet tartalmazza az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács létrehozását. A testület számos területen tesz majd javaslatokat az iparág működésére, amelyek alapján az építésügyi miniszter rendeleteket hoz. A tanács hatáskörébe többek közt az alábbiak kerültek:

  • az építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés és műszaki megvalósítás feltételrendszere;
  • az állami építési beruházás típusonként és építmény-funkciónként eltérő szerződésminták;
  • egy új képzési rendszer kidolgozása, a szakmai képzések formája és feltételei;
  • az építési beruházásokban részt vevő szakemberek szakmai képzése;
  • a tervező és a fővállalkozó kivitelező közreműködésének értékelési rendszere;
  • az állami építési beruházás típusonként kialakítandó Tervezői Szolgáltatások Rendszere és az Építési Beruházási Folyamatok Rendszere.

A tervezet az érdekegyeztető szakmai fórumként fellépő tanács tagjait is ismertette, eszerint a miniszter mellett képviselteti magát többek között a Magyar Államkincstár, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzési Hatóság, ahogy a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság is. Az országos főépítész mellett tagja még a Magyar Közút és a MÁV képviselői is.

Hosszú távú terv készül az építési beruházásokra

A beruházások alapját egy kormányzati keretprogram képezi, amelyhez minden egyes minisztérium a saját ágazati beruházási tervet készít – írja a lap, hozzátéve, hogy ezek alapján áll össze 2023 végéig az állami beruházások listája, amely megmutatja, hogy hosszú távon a magyar állam mit kíván megvalósítani a különböző ágazatokban.

A törvényjavaslat visszaállítja a tervellenőrzés intézményrendszerét. A javaslat szerint a műszaki ellenőrt az építtető választja ki a tervezési szolgáltatások beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás előkészítése előtt, és a tervezéstől a kivitelezés lezárásig rendelkezésre kell állnia. 

Az új rendszerben a kiviteli tervig megtervezik az adott projektet.

Mielőtt kivitelezésre bocsátanánk, engedélyes tervet nem engedünk közbeszerzésre kiírni. A tervezői felelősséget erősítve támogatjuk a tervezők és a kivitelezők közötti felelősség megosztását. Arra kell törekedni, hogy az egész beruházást lefedő komplett terv álljon rendelkezésre

– idézi a szakportál Lázár János korábbi szavait. Ennek megfelelően az új szabályozás szerint a kivitelezési dokumentációt a végleges engedéllyel rendelkező engedélyezési dokumentációra alapozva a tervező készíti el.

A lap összefoglalója szerint közbeszerzési eljárás kizárólag végleges építési, létesítési engedélyen alapuló, az építtető által jóváhagyott és tételes árazatlan költségvetést is tartalmazó kivitelezési dokumentáció rendelkezésre állása esetén indítható meg. A kivitelezők szempontjából jelentős változás még, hogy a törvénytervezet szerint a kivitelező nem készít saját költségvetést, hanem a kivitelezési dokumentációban foglaltakra figyelemmel a kiadott tételes árazatlan költségvetés szerint ad ajánlatot. A közbeszerzési dokumentumok (vagy ezek tervezetei) tanulmányozását követően a gazdasági szereplők az előzetes piaci konzultáció, a kiegészítő tájékoztatás kérés vagy adott esetben a tárgyalások során jelezhetik mennyiségi eltérésekre vonatkozó javaslataikat. Az ajánlatot az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott végleges árazatlan költségvetés kitöltésével kell megadni – áll a cikkben.

Lázár János leszámolna az állami projektek drágulásával

Az építési miniszter, Lázár János „nem az önkormányzatokkal számolna le”, hanem az állami projektek drágulásával – állapította meg cikkében a Világgazdaság, amely a nyilvánosan elérhető joganyagok alapján azt írta, hogy az új beruházási kerettörvénynek nincs olyan eleme, amelynek alapján a jogszabály célja az önkormányzatok autonómiájának csorbítása lenne.