A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
Számos, lapunknak nyilatkozó ügyvéd a közlönybeli megjelenésig nem is kezd bele a törvénytervezetek alaposabb tanulmányozásába, az pedig, hogy a magyar vállalkozások sok mindent az utolsó pillanatra hagynak, akár komoly gondokat is okozhat majd a napi működésben.
Az egy év elegendő arra, hogy a jogalkalmazók és a cégeljárásban érintett jogi képviselők a szabályozás tartalmával és indokával megismerkedjenek − közölte a Napi Gazdasággal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). A tárca szerint az eljárásjogi paragrafusoktól megtisztított társasági szabályozás célja, hogy egy általános működési modellt adjon azon cégeknek, amelyek most sem térnek el az általános szabályoktól. A belső működésüket saját, speciális igényeikhez alakító cégeknek a jelenleginél nagyobb mozgásteret kínál az új Ptk. Hatályba lépésének időpontjára tekintettel a szükségessé váló új törvények megalkotására és a hatályosak módosítására − ideértve a hatálybalépéssel összefüggő átmeneti rendelkezéseket is − legkésőbb az országgyűlés őszi ülésszaka alatt sort kell keríteni, az alacsonyabb szintű jogszabályok megalkotása és módosítása pedig az év végén, jövő év elején történhet meg a minisztérium szerint.
A cégtörvény (Ctv.) módosítása várhatóan e törvénytervezetekkel együtt, ezek elemeként valósulhat meg. A KIM szerint az új törvény a korábbinál egyértelműbb módon határolja majd el az anyagi jogi és az eljárásjogi (cégjogi) szabályokat. A Ptk.-ból kimaradt, de fenntartandó eljárásjogi szabályok − mint az új Ptk.-hoz igazított szerződésminták alkalmazhatósága, a létesítő okirat érvénytelenségének esetei, az eltiltás szabályai − értelemszerűen a Ctv.-be kerülnek majd. A létesítő okirat tartalmát a Ptk., a cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelem, valamint a cégjegyzék (cégnyilvántartás) tartalmát a Ctv. határozza meg − ami a KIM szerint nem okoz koherenciaproblémát, így ugyanis elkülöníthető a két szabályozási terület. A cégek adminisztratív terhe a minisztérium szerint az új szabályozással nem nő.