Az Energiaklub úgy véli, hogy a bíróságok politikai függőségére példa a Paks 2 elleni perük jogellenes módon történt megakadályozása is. Az ügyben eljáró bírót 2013-ban egyébként éppen Handó Tünde nevezte ki egy pozícióra. Handóról nemrégiben a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság első fokon kimondta, hogy az Országos Bírói Hivatal elnökeként egyértelműen visszaélt a hatalmával.

Az Energiaklub 2017 májusában azért fordult a bírósághoz, mert Paks 2 környezetvédelmi engedélyét úgy adta ki a környezetvédelmi hatóság, hogy alapvető fontosságú kérdéseket hagyott figyelmen kívül. Sem a hatóság, sem a beruházó Paks II Zrt. nem tudott választ adni arra, hogy hová fogják majd tenni kiégett fűtőelemeket, és hogyan fogják azokat tárolni.

Kapcsolódó

Amíg ez nem tudható, addig az sem állapítható meg, hogy a sugárzó atomhulladék tárolása milyen hatással lesz a környezetre és az emberi életre, és amíg ezt a hatóság nem tudja megállapítani, addig nem adhatná ki az engedélyt. Azt ugyanis csak akkor lehet megadni, ha a beruházó bizonyítékokat és garanciákat tud adni minden felmerülő kockázat és veszély megnyugtató kezelésére. Ilyet pedig a Paks II Zrt. nem tudott felmutatni - állítja az Energiaklub.

Az engedélyt a hatóság ennek ellenére megadta, az Energiaklub pedig ezt a döntést bíróságon támadta meg. A magyar bírósági apparátus azonban nem adott lehetőséget a per lefolytatására.

A Paks 2-vel kapcsolatos tisztázatlan környezeti, biztonsági problémák az egész országot, sőt az egész kelet-európai régiót érintik, tehát a bíróságnak kötelessége lett volna tárgyalni az ügyet. Azt gondoljuk, hogy azok a bírók, akik egy ekkora horderejű ügyet lerúgnak magukról, felelőtlen és tisztességtelen módon járnak el, és Paks 2 érdekeit szolgálják ki - vélekedett Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója.

Kadlót Erzsébet, az Energiaklub ügyvédje továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság már egy 2001-es, a Paksi Atomerőművel kapcsolatos határozatában kimondta, hogy az atomenergiával, annak felhasználásával kapcsolatos minden szabályozási tárgykör kiemelt súlyú kérdés. Ebből következően nyilvánvaló, hogy elengedhetetlen lett volna a - pártatlannak aligha nevezhető eljárásban született - közigazgatási határozatok törvényességi vizsgálata. A bíróság azonban nem megoldani, hanem megkerülni igyekezett ezt a kérdést és az Alaptörvény rendelkezéseiből levezethetően rá háruló felelősséget - emelte ki az ügyvéd.

Ha Strasbourgban is kimondják a jogsértést a magyar állam részéről, akkor a magyar bíróságnak újra kell tárgyalnia az ügyet - hívja fel a figyelmet az Energiaklub közleménye.

Fotó: Shutterstock