A megkezdett országos bértárgyalásokon a kormányzat a korábbi inflációs előrejelzésében szereplő 4,3 százalékos emelkedéssel számol jövőre a minimálbérnél és garantált bérminimumnál. (Az inflációs prognózis - más makromutatók mellett - azóta módusult.) A munkaadói oldal önmagában az emelést is meggondolandónak tartja, míg a szakszervezetek ennél jóval magasabb emelést szeretnének mindkét területen. Ez azonban csak két terület. Mi a helyzet azokkal, akik ennél magasabb összegű fizetéssel rendelkeznek?
A Devise Hungary és a Simconsult által készített "Fizetésemelés 2013" című országos kutatás adataiból az látszik, sokan lesznek, akik semmilyen mértékű béremelésre nem számíthatnak jövőre, míg a fizetésük növekedésében bízók közül is kevés olyan munkakör van, ahol a reálbérnövekedés elérhető az emelést követően. A felmérés alapján elkészített elemzés szerint a munkáltatók 70 százaléka a szervezet gazdasági helyzete alapján dönt leginkább a fizetések változtatásának kérdésében, az infláció követése csak harmadik helyen szerepel a szempontok között.
Ráadásul a tegnap bejelentett újabbcsomag ismételten számításokra készteti a cégvezetőket és a HR-eseket (többen már a cafeteria halálát vizionálják nyilvánosan vagy burkoltan). Sok szervezetnél eddig a munkavállalók ösztönzésére adták a béren kívüli juttatásokat. Márpedig a tervek szerint a fizetendő egészségügyi hozzájárulás 10-ről 27 százalékra történő emelése esetén a munkáltatók által adott juttatások után 51,17 százalékos közterhet kell majd fizetni akkor, ha semmilyen más szabály nem változik.
Azonban ez egyelőre nem garantált, s ezt pontosan érzékelik a cégek képviselői is. A felmérés időszakában ugyanis csak 29 százalékuk nem tervezett változást a juttatási rendszerében, ugyanakkor a válaszadók közel fele a jövő évre vonatkozó végleges szabályozás hiányában nem tudott tervezni ebben a kérdéskörben. Leginkább azok kezdenek el most ismét kalkulálni, akik 2013-ban szerették volna bevezetni a béren kívüli juttatást.