Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint idén várhatóan 4 százalék körüli lesz az átlagos bérnövekedés, és a stagnálás közeli infláció hatására 4 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Az elemző kommentárjában biztatónak nevezte, hogy a vállalkozásoknál 3,6 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma, ami a versenyszféra növekvő munkaerő-keresletét tükrözi. Az alkalmazásban állók létszáma a nemzetgazdaságban 1,9 százalékkal bővült, a növekedés a közmunkaprogramok nélkül azonban elérte a 3,2 százalékot, ami a közfoglalkoztatottak számának csökkenését tükrözi az előző évi magas bázishoz képest.
A reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése mellett a devizahitelek elszámolása növelheti a háztartások elkölthető jövedelmét, így idén a háztartások fogyasztásának kissé 3 százalék feletti növekedésére számít, azonban az elmúlt években elhalasztott fogyasztás miatt nem kizárt ennél magasabb ütemű növekedés sem.
Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője szerint megfelel a várakozásaiknak a keresetek februári növekedése. Mivel gyakorlatilag nincs infláció, idén a reálbér nagyjából 3,5 százalékkal nőhet - tette hozzá. Az elemző szerint az év további részében a mostanihoz hasonló, 3 százalékot meghaladó béremelkedésre van kilátás. A reálbérek hasonló, 3 százalék feletti emelkedése támogatja a fogyasztás bővülését - vélekedett.
A költségvetési szervezeteknél a bruttó átlagbér 207 ezer forintot tett ki az év első két hónapjában, a versenyszférában pedig közel 250 ezer forint volt, a jelentős különbség a közmunkaprogram hatásával magyarázható. - közölte az elemző.