A döntés nem okozott meglepetést, ezért a piac sem reagált különösebben a bejelentésre - kommentálta a kamattartást Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője. Várakozása szerint a tanács 2018 végéig változatlanul, 0,9 százalékon hagyhatja az alapkamatot.

Azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lazítana tovább a magyar gazdaságban uralkodó pénzügyi kondíciókon, hiszen a bankközi kamatok még tovább erodálódhatnak. A három hónapos bankközi (Bubor) kamat jelenleg 0,27 százalék, ami tovább csökkenhet. A nominális kamatok csökkenésével párhuzamosan az infláció fokozatosan gyorsulni fog. Idén 2,3 százalék lesz az átlagos inflációs ráta. Így a reálkamatok negatívak maradhatnak, ami összhangban van az MT preferenciájával.

A nagy kérdése, miként alakítja a magyar pénzpiacon uralkodó likviditási kondíciókat a jegybank, vezet-e be új eszközt a meglévők mellé, vagy esetleg szüntet-e meg a meglévők közül. Március végére a három hónapos betétben 900 milliárd forintról 750 milliárd forintra csökken a bankrendszer által elhelyezhető likviditást. Így a bankközi kamatok és a magyar pénzpiacon uralkodó rövid hozamok hosszú ideig nyomott szinteken ragadhatnak. Sok múlik azon is, hogy az ECB és a Fed miként viselkedik - véli az elemző.

Az utóbbi hónapokban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb eszköze a 3 hónapos betétállomány szűkítése, hogy a kereskedelmi bankok a reálgazdaságot finanszírozzák vagy állampapírokat vásároljanak. Ennek hatására a bankközi kamatok és a rövid lejáratú referenciahozamok történelmi mélypontra süllyedtek - kommentált Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.

Az MT március végére 750 milliárd forintban határozta meg a 3 hónapos betéti állomány célzott értékét, így legkorábban márciusban várható további döntés az állományt illetően, amikor egyúttal az MNB friss előrejelzései is napvilágot látnak az inflációs jelentésben. Ebben már a 3 százalékos inflációs cél elérését is előre jelezhetik, ami korlátozhatja a további monetáris lazítások esélyét. Szigorítani ugyanakkor mindaddig nem szükséges, amíg a várható infláció a 2-4 százalékos toleranciasávon belül marad, így Suppan 2018 közepéig nem számít az alapkamat emelésére.

Az MNB valószínűleg 2017 nagy részében is kivár a további intézkedésekkel - véli Kiss Mónika, az Equilor Zrt. vezető elemzője. A jegybank előtt álló kihívás kettős: továbbra is rekord alacsony szinten tartani az alapkamatot és minden más monetáris feltételt, segítségül hívva az ECB lejárófélében lévő lazító ciklusát, miközben az ébredező inflációs veszélyre és emelkedő amerikai kamatszintből származó következményekre is figyelnie kell.

Az év második felében azonban jó eséllyel átalakul majd a monetáris politika keretrendszere, így az elemző szerint a sikeres kiszorítás után a három hónapos eszközt akár már a harmadik negyedév végére már felválthatja egy aktív oldali, az ECB-hez hasonló hitelezési rendelkezésre állás. Ezt a váltást korábban 2018-ra tették a pénzpiaci szereplők.

Ebben az esetben már a hitelkihelyezéseken elért kamatok határozzák meg a pénzpiaci kondíciókat, azaz kamatemelés esetén már nem csökken, hanem nő a jegybanki nyereség, miközben a külső pozícióban nettósítva nem történik változás. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha a jegybanki mérleg kellően összezsugorodik, valamint a bankok likviditáshiánnyal küzdenek, hogy a jegybanki hitelre szükség legyen.

A MT megítélése a monetáris politikai szempontból leginkább releváns makrogazdasági paramétereket tekintve sem változott érdemben a megelőző havi kamatdöntő ülés óta - fogalmazott Jobbágy Sándor, a CIB Bank makroelemzője. A januári közleményt és a korábbi jegybanki kommentárokat is figyelembe véve tehát hosszabb ideig (akár 2017 végéig) változatlan alapkamat valószínűsíthető. További nem-konvencionális intézkedések lehetségesek, bár a mozgástér szűkült és a jegybank által figyelt pénzpiaci paraméterek sem utalnak gyors változásra. Újabb jegybanki hitelprogramok bevezetése egyelőre nem várható - véli a szakember.