A mozik még ki sem heverték a nehéz járványéveket, erre idén egy újabb válságba csöppentek. Az energiaárak brutális emelkedésével többszörösére nőttek a fenntartási költségek, az egyre izzasztóbb infláció miatt pedig kérdéses, hogy a potenciális mozinéző mire fogja költeni a szórakozásra szánt pénzét. De más is fenyegeti a filmszínházakat, hiszen világszerte hódítanak az online streaming szolgáltatások. Több százmillióan hajlandók fizetnek azért, hogy bárhol és bármikor nézhessék kedvenc filmjeiket és sorozataikat, mindezt havi pár ezer forintért cserébe. 

A rezsiválság és a változó nézői szokások tehát komoly kihívások elé állítják az iparág szereplőit, köztük a hazai Cinema Cityt is, amely 18 mozit üzemeltet országszerte. Mekkora a vállalat mozgástere a költségek csökkentésére a jelenlegi helyzetben? Tervezik-e az energia- és élelmiszerárak emelkedését áthárítani a nézőkre? Lapunk annak próbált utánajárni, hogyan érinti az ország legnagyobb moziláncát a megélhetési- és energiakrízis, valamint mit gondol arról, hogy már hivatalosan is olcsóbb előfizetni streamingre, mint beülni egy filmre a fővárosban.   

Januártól elszabadulhatnak a rezsiárak

Az elszálló energiaköltségek miatt szűkített nyitva tartás mellett döntöttek hazai CC-k: november 17-től kezdve a budapesti vetítőtermek csak délután 3-tól, a vidékiek pedig csak délután 4-től nyitnak hétköznaponként. Ez átlagosan heti 15 órás működéscsökkentést jelent, hétvégente viszont marad a megszokott beosztás.

Kizárólag arra az időszakra terjed ki a döntés, amely a nézőket a legkevésbé érinti

– mondta el Buda Andrea, a Cinema City PR- és marketingigazgatója lapunk megkeresésére.

Hozzátette azonban, hogy szoktak kivételt tenni: külön kezelik például az iskolás csoportokat, számukra előzetes egyeztetés után van lehetőség a délelőtti mozizásra. De további jó hír, hogy a nyitvatartási idő szűkítése nem érinti a karácsonyi ünnepeket és az iskolai szüneteket sem, valamint

az idei évre nincsen tervben az előadások számának csökkentése sem.

Az ünnepi szezon minden évben csúcsidőszaknak számít, a karácsony és a szilveszter közötti filmkínálat miatt jönnek a legtöbben moziba. A szűkített nyitva tartásra pedig azért van szükség, mert az elmúlt évben a rezsiköltségeik átlagosan hétszeresére nőttek a mozihálózatnál, a jövő évi kilátások pedig a jelek szerint nem túl rózsásak. 

Arra számítanak, hogy január után valószínűleg tovább fognak emelkedni a rezsiköltségek.

Más moziláncokhoz hasonlóan a CC-t is súlyosan érintette a 2020-as év: a koronavírus-járvány miatt bezárásokra kényszerültek, a közönség pedig rászokott az otthoni filmezésre. 2022 legnagyobb feladata az volt a Cinema Citynek, hogy visszacsábítsa az embereket a vásznak elé. Idén a marketingaktivitás már kezdett visszatérni a lezárások előtti szintre, ez a kampányok számában és költségein is meglátszott: volt Valentin-napi kampányuk, nyári promóció és filmünnep is, amin kevesebb, mint féláron lehetett mozizni. 

Az idei filmünnepen 23 százalékkal többen vettek részt, mint 2019-ben.

Buda Andrea szerint ez annak is köszönhető, hogy idén már a filmkínálat is erősebb volt. Tavaly kevesebb blockbuster film került még a moziba, sok megjelenést későbbre halasztottak. Viszont idén már sok volt az ígéretes produkció, melyek a nézőszámokat tekintve simán hozták a koronavírus előtti színvonalat, több alkotás pedig nagy meglepetést okozott.

Az Avatar: A víz útja biztos, hogy a kéthetes premier alatt a top 10-be fog kerülni, ez már a jegyelővételekből is látszik.

– állítja a CC marketingigazgatója.

Hozzáteszi, az elővételes jegyvásárlás a régi szinthez képest már egyre kevésbé működik, melyből az látszik, hogy a nézők egyre kevésbé „köteleződnek el” előre. Az új Avatar filmnél is inkább a speciális formátumoknál – IMAX, 4DX – népszerű a hetekkel előre foglalás. Persze a nagy blockbuster címek hozzák a nézőszámokat, viszont kevesebb középkategóriás produkció készül, és a családi filmekre is lassabban térnek vissza a nézők.

Nem zárható ki, hogy drágulni fognak a jegyek

Jellemzően december végén szokott jegyárat emelni a Cinema City, idén viszont másfél hónappal előrébb hozták, a hirtelen drágulásra pedig sokan felkapták a fejüket: legutóbb 2150 forint volt egy teljesárú jegy a fővárosi mozik 2D-s vetítéseire, ez immáron 2500 forintba kerül, ami több mint 16 százalékos emelés. 

Buda Andrea egyelőre nem tudta megmondani, hogy a jövő év elején lesz-e további drágulás a belépőknél. Azt viszont kiemelte, hogy a Cinema City évente egyszer szokott jegyárat emelni, ezt idén a rezsiárak növekedése miatt hozták másfél hónappal előbbre. 

A jelen gazdasági helyzetben sokkal nehezebb kiszámítani bármit, mint régebben. Jelenleg nincsen tervben további jegyáremelés, de nem zárható ki, hogy a jövőben szükség lesz rá.

– mondta el a CC marketingvezetője lapunk kérdésére.

Hozzátette, hogy a mostani tervek szerint a jövő évben is csak egyszer lesz jegyáremelés az ország legnagyobb mozihálózatában. Októberben egyébként a VIP belépők ára lódult meg leginkább, hiszen körülbelül 1400 forinttal drágultak a jegyek ezekre a korlátlan étel- és italfogyasztást kínáló vetítésekre.

Az áremelések ellenére viszont nem járnak kevesebben VIP-vetítésekre, sőt, pont ezek a prémium moziélményt kínáló szolgáltatások jöttek fel a leggyorsabban a járvány előtti szintre, néha közel teltházas termekkel is lehet találkozni. A Mammut és az Arena Mall bevásárlóközpontokban található termeket gyakran céges partikra is kibérelik – az ünnepi szezonra már most sok ilyen magánrendezvényt foglaltak le – de születésnapokra, randevúkra és más eseményekre is szokták használni a szolgáltatást. Arra is kíváncsiak voltunk, mire számíthatnak a mozis kaják szerelmesei a következő időszakban, miután az élelmiszerek ára az egekbe szökött. 

Nem tervezünk további áremeléseket a büfékben, de lehetséges, hogy az év közben szükségünk lesz változtatásokra

– mondta el Buda Andrea. 

Ezt azzal magyarázza, hogy a CC sok terméket külföldről szerez be, következésképpen az alapanyagárak változását valamilyen szinten le kell követniük.

Adósságokban úszik az anyavállalat

Csődvédelmet kért az Egyesült Államokban a világ második legnagyobb mozilánca, a CineWorld Group augusztus közepén. A vállalat nettó adóssága közel 5 milliárd dollárra nőtt 2021 végéig, a tavalyi évet 708 millió dollárnyi adózás előtti veszteséggel zárták. A cég tíz országban működik, köztük az Egyesült Királyságban, Lengyelországban valamint Magyarországon is, és több mint 28 ezer munkavállalót foglalkoztatnak világszerte.

Átlépték a lélektani határt, de sokaknak még így is ez marad a legolcsóbb otthonon kívüli szórakozási mód

Az októberi áremelés sokak szerint azért mérföldkő, mert ezzel drágább opció lett moziba menni, mint befizetni egy hónapra a vezető streamingóriások egyikére: Netflixet már havi 2490 forinttól kaphatunk, az HBO Max havidíja listaáron 2390 forint, a Disney+ pedig 2490 forint egy hónapra. Az utóbbi kettőhöz ráadásul 4K is jár ennyiért.

Nem ugyanazt az élményt kapja az ember, ha a mozi helyett otthon néz meg egy filmet. Egy éttermi vacsora is drágább, mintha valaki saját maga főzi meg az ételt.

– állapította meg a CC marketingigazgatója.

Hozzátette, a moziélmény olyan otthonon kívüli szórakozási mód, ami például egy család számára még mindig sokkal kedvezőbb árban van, mintha koncertre, színházba vagy sporteseményre mennének. Szerinte nem helytálló összehasonlítani a mozizást és a streaminget, de nyilvánvalóan figyelik a nemzetközi tendenciákat. Elismerte, hogy az árérzékeny fogyasztók számára biztosan kedvezőbb, ha befizetnek valamelyik ilyen szolgáltatásra, hiszen sokkal több tartalmat tudnak olcsóbban elérni. 

ScreenX moziterem a budapesti Cinema City Arénában
ScreenX moziterem a budapesti Cinema City Arénában
Kép: MTI Fotó, Balogh Zoltán

Az embereknek egy ponton túl viszont közösségi élményekre van igényük, nem szeretnének állandóan a négy fal között ülni: akkor is keresik ezeket a lehetőségeket, ha a pénzügyi körülményeik egyébként nem optimálisak. Például egy kisebb gyermekkel „nem lehet csak a lakásban lenni” – fogalmazott Buda Andrea. 

Fenyegeti a mozikat, ha házhoz jön a premier?

Egyes streaming szolgáltatásokon már a mozipremier napján meg lehet tekinteni a legújabb filmeket, ez pedig sokak számára alapjaiban kérdőjelezte meg a moziba járás értelmét. De hamar kiderült, hogy ez hosszútávon nem fog működni.

Mostanra minden nagy stúdiónak lett streaming platformja, és természetesen látható az is, miként változott a bemutatási ablak hossza: régebben átlagosan 90 és 120 napot adtak a moziknak, mielőtt egy produkció felkerült valamelyik szolgáltatásra, ez mostanra 45 napra csökkent. A koronavírus-járvány utáni időszakban volt jellemző, hogy egyes stúdiók megnézték, miként reagálnak a nézők arra, ha egyszerre fut a mozis és az online premier. 

A stúdiók is belátták, hogy sokkal nagyobb potenciál van egy filmben, ha időt adnak a mozipremiereknek ahelyett, hogy azonnal felkerülne a streamingre

– állítja a CC marketingvezetője.

Hozzátette, hogy egyszerűen így rosszabbul járnak a forgalmazók, többek között azért, mert így gyorsabb az illegális terjesztés. Ráadásul a neves rendezők is rendszeresen hangoztatják, hogy a filmjeiket mozivásznakra szánják, nem a laptopok kijelzőire. Az üzleti modell is egyre inkább abba az irányba mutat, hogy a premier alatt inkább a mozikba terelik a nézőket, csak utána kerül fel a valamelyik szolgáltató kínálatába. 

Tény, hogy a jövőben rövidebb lesz a bemutatási ablak, de ez a mozis piacra nézve fenyegető trend meg fog állni, hiszen kevesebb bevételt termel a filmstúdióknak.

Ezzel párhuzamosan pedig az is látszik, hogy a streaming platformok közelednek a mozihoz: vannak olyan speciális esetek, amikor saját gyártású tartalmakat ajánlanak fel a moziknak. Bizonyos országokban próbálkoznak azzal, hogy a streaminges alkotásokat először a vásznakon mutatják be – persze sokkal rövidebb vetítési időszakkal –, majd csak azután kerül fel az online szolgáltatásra. 

Idővel nemcsak a mozi, hanem a streaming is drágulni fog: a Disney+ például nemrégiben bejelentette, hogy december 8-án 10,99 dollárra növeli az alapcsomag havidíját. Persze még nagyon nehéz kiszámolni, hogy ez mégis mennyire lenne jó hír a moziknak. A globális karantén alatt azért tudott így felfutni a streaming, mert az emberek számára ez volt az egyetlen filmnézési lehetőség, ez mostanra viszont véget ért.