A mozik még ki sem heverték a nehéz járványéveket, erre idén egy újabb válságba csöppentek. Az energiaárak brutális emelkedésével többszörösére nőttek a fenntartási költségek, az egyre izzasztóbb infláció miatt pedig kérdéses, hogy a potenciális mozinéző mire fogja költeni a szórakozásra szánt pénzét. De más is fenyegeti a filmszínházakat, hiszen világszerte hódítanak az online streaming szolgáltatások. Több százmillióan hajlandók fizetnek azért, hogy bárhol és bármikor nézhessék kedvenc filmjeiket és sorozataikat, mindezt havi pár ezer forintért cserébe.
A rezsiválság és a változó nézői szokások tehát komoly kihívások elé állítják az iparág szereplőit, köztük a hazai Cinema Cityt is, amely 18 mozit üzemeltet országszerte. Mekkora a vállalat mozgástere a költségek csökkentésére a jelenlegi helyzetben? Tervezik-e az energia- és élelmiszerárak emelkedését áthárítani a nézőkre? Lapunk annak próbált utánajárni, hogyan érinti az ország legnagyobb moziláncát a megélhetési- és energiakrízis, valamint mit gondol arról, hogy már hivatalosan is olcsóbb előfizetni streamingre, mint beülni egy filmre a fővárosban.
Januártól elszabadulhatnak a rezsiárak
Az elszálló energiaköltségek miatt szűkített nyitva tartás mellett döntöttek hazai CC-k: november 17-től kezdve a budapesti vetítőtermek csak délután 3-tól, a vidékiek pedig csak délután 4-től nyitnak hétköznaponként. Ez átlagosan heti 15 órás működéscsökkentést jelent, hétvégente viszont marad a megszokott beosztás.
Kizárólag arra az időszakra terjed ki a döntés, amely a nézőket a legkevésbé érinti
– mondta el Buda Andrea, a Cinema City PR- és marketingigazgatója lapunk megkeresésére.
Hozzátette azonban, hogy szoktak kivételt tenni: külön kezelik például az iskolás csoportokat, számukra előzetes egyeztetés után van lehetőség a délelőtti mozizásra. De további jó hír, hogy a nyitvatartási idő szűkítése nem érinti a karácsonyi ünnepeket és az iskolai szüneteket sem, valamint
az idei évre nincsen tervben az előadások számának csökkentése sem.
Az ünnepi szezon minden évben csúcsidőszaknak számít, a karácsony és a szilveszter közötti filmkínálat miatt jönnek a legtöbben moziba. A szűkített nyitva tartásra pedig azért van szükség, mert az elmúlt évben a rezsiköltségeik átlagosan hétszeresére nőttek a mozihálózatnál, a jövő évi kilátások pedig a jelek szerint nem túl rózsásak.
Arra számítanak, hogy január után valószínűleg tovább fognak emelkedni a rezsiköltségek.
Más moziláncokhoz hasonlóan a CC-t is súlyosan érintette a 2020-as év: a koronavírus-járvány miatt bezárásokra kényszerültek, a közönség pedig rászokott az otthoni filmezésre. 2022 legnagyobb feladata az volt a Cinema Citynek, hogy visszacsábítsa az embereket a vásznak elé. Idén a marketingaktivitás már kezdett visszatérni a lezárások előtti szintre, ez a kampányok számában és költségein is meglátszott: volt Valentin-napi kampányuk, nyári promóció és filmünnep is, amin kevesebb, mint féláron lehetett mozizni.
Az idei filmünnepen 23 százalékkal többen vettek részt, mint 2019-ben.
Buda Andrea szerint ez annak is köszönhető, hogy idén már a filmkínálat is erősebb volt. Tavaly kevesebb blockbuster film került még a moziba, sok megjelenést későbbre halasztottak. Viszont idén már sok volt az ígéretes produkció, melyek a nézőszámokat tekintve simán hozták a koronavírus előtti színvonalat, több alkotás pedig nagy meglepetést okozott.
Az Avatar: A víz útja biztos, hogy a kéthetes premier alatt a top 10-be fog kerülni, ez már a jegyelővételekből is látszik.
– állítja a CC marketingigazgatója.
Hozzáteszi, az elővételes jegyvásárlás a régi szinthez képest már egyre kevésbé működik, melyből az látszik, hogy a nézők egyre kevésbé „köteleződnek el” előre. Az új Avatar filmnél is inkább a speciális formátumoknál – IMAX, 4DX – népszerű a hetekkel előre foglalás. Persze a nagy blockbuster címek hozzák a nézőszámokat, viszont kevesebb középkategóriás produkció készül, és a családi filmekre is lassabban térnek vissza a nézők.
Nem zárható ki, hogy drágulni fognak a jegyek
Jellemzően december végén szokott jegyárat emelni a Cinema City, idén viszont másfél hónappal előrébb hozták, a hirtelen drágulásra pedig sokan felkapták a fejüket: legutóbb 2150 forint volt egy teljesárú jegy a fővárosi mozik 2D-s vetítéseire, ez immáron 2500 forintba kerül, ami több mint 16 százalékos emelés.
Buda Andrea egyelőre nem tudta megmondani, hogy a jövő év elején lesz-e további drágulás a belépőknél. Azt viszont kiemelte, hogy a Cinema City évente egyszer szokott jegyárat emelni, ezt idén a rezsiárak növekedése miatt hozták másfél hónappal előbbre.
A jelen gazdasági helyzetben sokkal nehezebb kiszámítani bármit, mint régebben. Jelenleg nincsen tervben további jegyáremelés, de nem zárható ki, hogy a jövőben szükség lesz rá.
– mondta el a CC marketingvezetője lapunk kérdésére.
Hozzátette, hogy a mostani tervek szerint a jövő évben is csak egyszer lesz jegyáremelés az ország legnagyobb mozihálózatában. Októberben egyébként a VIP belépők ára lódult meg leginkább, hiszen körülbelül 1400 forinttal drágultak a jegyek ezekre a korlátlan étel- és italfogyasztást kínáló vetítésekre.
Az áremelések ellenére viszont nem járnak kevesebben VIP-vetítésekre, sőt, pont ezek a prémium moziélményt kínáló szolgáltatások jöttek fel a leggyorsabban a járvány előtti szintre, néha közel teltházas termekkel is lehet találkozni. A Mammut és az Arena Mall bevásárlóközpontokban található termeket gyakran céges partikra is kibérelik – az ünnepi szezonra már most sok ilyen magánrendezvényt foglaltak le – de születésnapokra, randevúkra és más eseményekre is szokták használni a szolgáltatást. Arra is kíváncsiak voltunk, mire számíthatnak a mozis kaják szerelmesei a következő időszakban, miután az élelmiszerek ára az egekbe szökött.
Nem tervezünk további áremeléseket a büfékben, de lehetséges, hogy az év közben szükségünk lesz változtatásokra
– mondta el Buda Andrea.
Ezt azzal magyarázza, hogy a CC sok terméket külföldről szerez be, következésképpen az alapanyagárak változását valamilyen szinten le kell követniük.
Adósságokban úszik az anyavállalat
Csődvédelmet kért az Egyesült Államokban a világ második legnagyobb mozilánca, a CineWorld Group augusztus közepén. A vállalat nettó adóssága közel 5 milliárd dollárra nőtt 2021 végéig, a tavalyi évet 708 millió dollárnyi adózás előtti veszteséggel zárták. A cég tíz országban működik, köztük az Egyesült Királyságban, Lengyelországban valamint Magyarországon is, és több mint 28 ezer munkavállalót foglalkoztatnak világszerte.Átlépték a lélektani határt, de sokaknak még így is ez marad a legolcsóbb otthonon kívüli szórakozási mód
Az októberi áremelés sokak szerint azért mérföldkő, mert ezzel drágább opció lett moziba menni, mint befizetni egy hónapra a vezető streamingóriások egyikére: Netflixet már havi 2490 forinttól kaphatunk, az HBO Max havidíja listaáron 2390 forint, a Disney+ pedig 2490 forint egy hónapra. Az utóbbi kettőhöz ráadásul 4K is jár ennyiért.
Nem ugyanazt az élményt kapja az ember, ha a mozi helyett otthon néz meg egy filmet. Egy éttermi vacsora is drágább, mintha valaki saját maga főzi meg az ételt.
– állapította meg a CC marketingigazgatója.
Hozzátette, a moziélmény olyan otthonon kívüli szórakozási mód, ami például egy család számára még mindig sokkal kedvezőbb árban van, mintha koncertre, színházba vagy sporteseményre mennének. Szerinte nem helytálló összehasonlítani a mozizást és a streaminget, de nyilvánvalóan figyelik a nemzetközi tendenciákat. Elismerte, hogy az árérzékeny fogyasztók számára biztosan kedvezőbb, ha befizetnek valamelyik ilyen szolgáltatásra, hiszen sokkal több tartalmat tudnak olcsóbban elérni.
Az embereknek egy ponton túl viszont közösségi élményekre van igényük, nem szeretnének állandóan a négy fal között ülni: akkor is keresik ezeket a lehetőségeket, ha a pénzügyi körülményeik egyébként nem optimálisak. Például egy kisebb gyermekkel „nem lehet csak a lakásban lenni” – fogalmazott Buda Andrea.
Fenyegeti a mozikat, ha házhoz jön a premier?
Egyes streaming szolgáltatásokon már a mozipremier napján meg lehet tekinteni a legújabb filmeket, ez pedig sokak számára alapjaiban kérdőjelezte meg a moziba járás értelmét. De hamar kiderült, hogy ez hosszútávon nem fog működni.
Mostanra minden nagy stúdiónak lett streaming platformja, és természetesen látható az is, miként változott a bemutatási ablak hossza: régebben átlagosan 90 és 120 napot adtak a moziknak, mielőtt egy produkció felkerült valamelyik szolgáltatásra, ez mostanra 45 napra csökkent. A koronavírus-járvány utáni időszakban volt jellemző, hogy egyes stúdiók megnézték, miként reagálnak a nézők arra, ha egyszerre fut a mozis és az online premier.
A stúdiók is belátták, hogy sokkal nagyobb potenciál van egy filmben, ha időt adnak a mozipremiereknek ahelyett, hogy azonnal felkerülne a streamingre
– állítja a CC marketingvezetője.
Hozzátette, hogy egyszerűen így rosszabbul járnak a forgalmazók, többek között azért, mert így gyorsabb az illegális terjesztés. Ráadásul a neves rendezők is rendszeresen hangoztatják, hogy a filmjeiket mozivásznakra szánják, nem a laptopok kijelzőire. Az üzleti modell is egyre inkább abba az irányba mutat, hogy a premier alatt inkább a mozikba terelik a nézőket, csak utána kerül fel a valamelyik szolgáltató kínálatába.
Tény, hogy a jövőben rövidebb lesz a bemutatási ablak, de ez a mozis piacra nézve fenyegető trend meg fog állni, hiszen kevesebb bevételt termel a filmstúdióknak.
Ezzel párhuzamosan pedig az is látszik, hogy a streaming platformok közelednek a mozihoz: vannak olyan speciális esetek, amikor saját gyártású tartalmakat ajánlanak fel a moziknak. Bizonyos országokban próbálkoznak azzal, hogy a streaminges alkotásokat először a vásznakon mutatják be – persze sokkal rövidebb vetítési időszakkal –, majd csak azután kerül fel az online szolgáltatásra.
Idővel nemcsak a mozi, hanem a streaming is drágulni fog: a Disney+ például nemrégiben bejelentette, hogy december 8-án 10,99 dollárra növeli az alapcsomag havidíját. Persze még nagyon nehéz kiszámolni, hogy ez mégis mennyire lenne jó hír a moziknak. A globális karantén alatt azért tudott így felfutni a streaming, mert az emberek számára ez volt az egyetlen filmnézési lehetőség, ez mostanra viszont véget ért.