A KSH friss adatai szerint 5,3 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó bérek 2015 novemberében, míg a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó és nettó bérnövekedés 6,1 százalék volt. A bruttó átlagkereset így 264,5 ezer forintot, a közfoglalkoztatottak nélkül 279 ezer forintot tett ki, 13,2, illetve 16 ezer forinttal többet, mint egy évvel azelőtt.

A lendület a vártnál is erősebb lehet

Kapcsolódó

Tavaly 4 százalékos átlagos bérnövekedés és a 0,1 százalékos defláció hatására valamivel 4 százalék felett nőhettek a reálbérek - becsülte Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Úgy látja, idén szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedésre számítunk, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így az idei évre várt 1,5 százalékhoz közeli infláció mellett 4 százalékhoz közeli mértékben emelkedhet a nettó reálbér.

A bérnövekedésre azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, valamint egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése. Felfelé mutató kockázatot jelent a minimálbérek jelentős, 5,7 százalékos növelése is.

Cseresnyés: 35 hónapja folyamatosan nőnek a bérek

A magyar reformok működnek, a bérek 35 hónapja folyamatosan nőnek, és azok reálértéke is emelkedik Magyarországon - mondta Cseresnyés Péter , a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára sajtótájékoztatón. A KSH legfrissebb adatait értékelve hozzátette: a családok közel három éve jobban élnek, jobb a keresetük, és többet tudnak költeni. A bérek folyamatos növekedése a magyar gazdaság folyamatos bővülésének, a versenyszféra és a közszféra béremeléseinek, az alacsony inflációnak, és a kormány munkahelyvédelmi akciójának köszönhető - mondta az államtitkár.

A versenyszférában - a legalább 5 embert alkalmazó vállalkozásoknál - novemberben is nagymértékű, 57 ezres létszámbővülés ment végbe 2014 novemberéhez képest, ami az elsődleges munkaerőpiac számottevő élénkülését jelenti.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy 2013 óta a pedagógusok bére minden évben nő, összesen átlagosan 50 százalékkal, a pedagógus béremelésre pedig már 236 milliárd forintot fordítottak.

Még az áremelkedés sem szabhat korlátot

Suppan szerint az infláció ugyanakkor lefelé mutató kockázatot jelent az olajárak tartós zuhanása, így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban is emelkedhetnek.

Az Erste Bank elemzői szintén úgy látják, hogy a bérek növekedése folytatódhat 2016-ban. Barczel Vivien és Ürmössy Gergely szerint a bruttó bérek 3 és 4 százalék közötti ütemben bővülhetnek, a nettó bérek pedig akár 5 százalékot meghaladó ütemben is nőhetnek idén annak köszönhetően, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékponttal 15 százalékra csökkent idén.

Előrejelzésük szerint 1,3 százalék lehet idén az inflációs ráta - amennyiben a fogyasztói üzemanyagárak nem csökkennek jelentősen tovább.

Idén újra erős -nettó- nominális bérnövekedés jöhet, amelyet alacsony infláció fog kísérni. Reálértelemben is lendületesen nőhetnek tovább a bérek 2016-ban - állapítják meg.