Magyarországon a gazdálkodók, mezőgazdasági vállalkozók 92,6 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket 2019 első hat hónapjában, az alkatrészekre pedig 25,4 milliárd forintot költöttek. Az új eszközök forgalma így 10, az alkatrész-értékesítés pedig 8 százalékkal volt nagyobb a múlt év első feléhez képest a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint. A teljes múlt évben összesen 175,2 milliárd forint értékben szereztek be mezőgazdasági gépeket a gazdálkodók, a 2017-es 153 milliárd után. Az új eszközök eladásának növekedése 2016-tól töretlen, féléves és éves szinten egyaránt.

A beruházási kedv növekedése a támogatott hitelprogramok és az előnyös finanszírozási lehetőségek mellett a gazdálkodói szemléletváltásnak is köszönhető - vélik az AKI szakértői, akik úgy látják, hogy a gépkeresletet a mezőgazdaságban egyre inkább a szükségletek, semmint a támogatások befolyásolják. A gazdálkodók alkalmazkodnak az új piaci trendekhez, az innovációs eredményekhez, a környezeti kihívásokhoz. Ez pedig a nagyobb teljesítményű, korszerű erő- és munkagépek felé irányítja a figyelmüket, illetve elsősorban a digitális technológia befogadására alkalmas gépeket keresik.

Nem a kis szereplőké a piac

A magyar mezőgéppiac koncentráltságát mutatja, hogy a végfelhasználóknak történő mezőgazdasági gépértékesítés 70 százalékát 10 cég adta 2019 első hat hónapjában. Közülük a három legnagyobb agrárgép-kereskedő az összes magyarországi mezőgépeladás 54 százalékát bonyolította, ami 3 százalékponttal több az egy évvel korábbi részesedésükhöz képest a félévet tekintve.

A mezőgépek piacával párhuzamosan a lízingpiac is tovább erősödött. A Magyar Lízingszövetség szerint az agrárgép-finanszírozás az egyik legkiegyensúlyozottabb szegmens a területen. Ezen a részpiacon pedig az NHP Fix részesedése kiemelkedő, 75 százalékos. Az első félévben a mezőgazdasági gépekhez köthető finanszírozott összeg 15 százalékkal, 45,2 milliárd forintra nőtt a szövetség adatai alapján.

A gazdálkodók továbbra is az erőgépek - például traktorok és gabonakombájnok - beszerzésére költötték a legtöbbet, ami az ilyen beruházások értékének 61 százalékát adta. A másik nagy falat, az erőgépek munkagépei és egyéb gépek értékesítése 39 százalékot tett ki. A teljes értékesítésen belül a traktorok 36, a gabonakombájnok 15 százalékos arányt képviseltek.

Itthon mindenkinek traktor kell

Míg Európa több országában csökkentek a traktoreladások tavaly, Magyarországon töretlennek tűnik irántuk a kereslet. Legalábbis 8 százalékkal tovább nőtt az eladásuk idén január-júniusban is, az értékesítés tavalyi 7 százalékos növekedése után. A gazdálkodók által megvásárolt traktorok között a legnagyobb részarányt az 50-100 lóerős, könnyű, univerzális kategória képviselte, ezekből azonban 3 százalékkal csökkent az értékesítés, ugyanakkor a magasabb teljesítményű, 101-140 lóerős, úgynevezett "farmmindenes" kategóriás, és a 191 lóerős feletti traktorok iránt nőtt a kereslet.

A gabonakombájn-piac is bővült, 4 százalékkal nőtt, köszönhetően annak, hogy 174 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba idén júniusig, míg az előző év azonos időszakában 167-et adtak el. Közülük 118 szalmarázó-ládás, 56 pedig a korszerűbb, rotoros kivitelű eszköz volt. Ezek mellett 16 napraforgó-, illetve 34 kukoricabetakarító adapter is elkelt.

A bálázógépek iránti kereslet ugyanakkor csökkent, 23 nagy hasábbálázó mellett 302 hengeres bálázót adtak el. Az önjáró rakodók értékesítése 24 százalékkal növekedett a bázisidőszakhoz képest, ami 312 rakodógép eladását jelentette. Ezen belül továbbra is a teleszkópgémes rakodókat vitték leginkább, a 7-9 méter rakodási magasságú változatokból 146 darabot adtak el.

Nem mindent visznek a gazdák

Míg a traktorok, betakarítók, rakodók egyre jobban fogynak, a mezőgazdasági munkagépekre nem ez jellemző az első félévi számok alapján. Utóbbiakból darabszámban a különböző talajművelő gépeket vásárolták a gazdaságok. A talajművelő eszközök forgalma 7 százalékkal maradt el éves összehasonlításban az első hat hónapban. A talajművelő gépeken belül a szárzúzókból, rézsűkaszákból, magágykészítőkből 6, a talajlazítókból 25, a tárcsás talajművelőkből 16 százalékkal csökkentek az eladások. Jelentősen visszaesett a gyümölcs- és szőlőápolás gépei iránti kereslet is. Tápanyag-kijuttató gépekből 15, vetőgépekből 11 százalékkal vásároltak kevesebbet, mint egy ével korábban.

Az első félévben a növényvédő gépek piacán 32 százalékkal csökkent a forgalom, a mezőgazdasági célú szállító járművek értékesítése pedig 24 százalékkal esett vissza. Új mezőgazdasági pótkocsikból 395-öt értékesítettek, ami a szállító járművek 54 százalékát tette ki. Tartálykocsikból 15 százalékkal, 137-re nőtt az eladás. A teljes képhez hozzátartozik még, hogy idén júniusig 22 terményszárító felépítése, illetve üzembe helyezése is megkezdődött.