Még az idén elindulhat hazánkban is a vesecsereprogram. Az európai és a magyar vesebetegek veséhez jutását minden eddiginél hatékonyabban segítheti a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (HUN-REN KRTK) kutatóinak közreműködésével kifejlesztett szoftver. 

Az OVSZ adatai szerint Magyarországon az idei évben eddig 141 veseátültetés történt. Elhunyt donorból 115, élő donorból pedig 26 vesetranszplantáció valósult meg. Tavaly pedig összesen 265 vesetranszplantáció volt, ezek között elő donoros átültetés 44 esetben valósult meg.

Jelenleg 1048-an várnak vesére az OVSZ transzplantációs adatai szerint. 

Kapcsolódó

Országon belül indul a párkeresés

Először csak országon belül lesz lehetőség a párkeresére, később a nemzetközi adatbázisokhoz is csatlakozhat majd hazánk. 

Jó hír, hogy a KEPsoft szoftvert alkalmazva, az Országos Vérellátó Szolgálat szervezésében még az idén elindul a hazai vesecsereprogram.

A szoftver folyamatos fenntartása, fejlesztése érdekében egyébként a Glasgow-i egyetem heteken belül megalapítja a KEPsoft Collaborative nevű nonprofit céget, amelynek további három alapító tagja a HUN—REN KRTK, az Óbudai Egyetem és az INESC TEC Porto lesz. Ez a négy intézmény vett ugyanis részt a fontos szoftver nyolc éve tartó fejlesztésében. A transzplantációs szervezetek éves tagdíjat fizetnek majd a rendszert fenntartásáért, így egy közösségi alapon működő, valós társadalmi haszonnal járó, példaértékű rendszert sikerült létrehozni.

A súlyos vesebetegek számára a dialízis csak átmeneti megoldás, valójában a veseátültetés az egyetlen és hosszútávú gyógyulási lehetőség. A transzplantációra korábban a szervük felhasználását még életükben engedélyező, elhunyt donorok segítségével volt leginkább lehetőség, ám mivel egyre nagyobb az igény a veseátültetésre, így manapság már az élődonoros transzplantáció számít a leggyorsabb megoldásnak.

Legtöbben a házastársuknak vagy a gyermeküknek, illetve a szüleiknek hajlandók felajánlani a páros szervükből egyet, ám hiába a közeli rokonság, a donorok és a betegek gyakran nem „csereszabatosak” egymással. Van, amikor a vércsoport nem megfelelő, vagy HLA (Human Leukocyte Antigen) inkompatibilitás áll fenn. Utóbbi állapotra példa, amikor a szülést követően az anyukák szervezetében olyan antitestek jelennek meg, amelyek növelik az új vese kilökődésének veszélyét, csökkentve annak esélyét, hogy a férj legyen a donor – mondta Biró Péter, a HUN-REN KRTK KTI Mechanizmustervezés Lendület kutatócsoport vezetője, a most díjazott cikk társszerzője.

Rövidülhet a várakozási idő

A vesecsereprogramok az ilyen jellegű összeférhetetlenségeket küszöbölik ki, hiszen a résztvevők gyakorlatilag „elcserélhetik egymással a donorjaikat”.

A veseátültetések többsége még ma is úgynevezett cadaver, azaz agyhalotti állapotban lévő donor segítségével történik, de országonként nagyon eltérő az arány.

Spanyolországban például általában egy-két év alatt sikerül cadaver donort találni, Németországban ez olykor 8-9 évig is eltart. Magyarországon – több más európai országhoz hasonlóan – jelenleg még nincs lehetőség többes vesecserére, csak párosra, és csak ugyanabban a transzplantációs központban, ám – mint Biró Péter hangsúlyozza – már készül egy megengedőbb, a hazai átültetések számának növekedését segítő szabályozás.

A körkörös vesecserék esetében gyakorlatilag egyszerre kell elvégezni a műtéteket, mert így lehet csak biztosítani, hogy minden olyan beteg, aki egy másik sorstársának „kölcsönözte” a donorját, maga is azonnal megkapja a létfontosságú szervet.

Például egy hármas vesecserénél ugyanabban a kórházban egyszerre van jelen a három donor és a három beteg, plusz az őket műtő orvosok, személyzet. Az ilyen műtétek összehangolása komoly kihívás, ezért jelentenek nagy segítséget az altruisztikus, önkéntes donorok, az ő szervükkel ugyanis egy olyan csereláncolatot lehet elindítani, amiben nem szükséges egyszerre végrehajtani a transzplantációt.

A HUN-REN KRTK, az Óbudai Egyetem, a Glasgow University és az INESC TEC Porto kutatói két ütemben fejlesztették ki azt a (valójában két különböző) szoftvert és folyamatosan frissülő algoritmust, ami mintegy húsz különböző szempont - például a donorok kora, vércsoportja, testtömegindexe - alapján találja meg a legoptimálisabb cseremegoldásokat, s ad előrejelzést arról, hány évig működik majd megbízhatóan a beültetett vese.

Ennek mikéntjéről szól az a tanulmány, amely elnyerte a spanyol operációkutatási társaság BBVA Foundation Awards 2024 elnevezésű díját.

Egy újfajta megoldási lehetőséget is elemeztek elméletben és szimulácók segítségével is, mondta Biró Péter. Egy klasszikus játékelméleti koncepciót, a mag megoldást javasolják, aminek eredményeként a csereprogram résztvevői érdekeltté válnak minél jobb, azaz minél több beteggel kompatibilis donort, sőt donorokat behozni a rendszerbe, mert így számukra csak és kizárólag javulhat a megoldás minősége, azaz hamarabb jutnak a szervezetükhöz a lehető legjobban passzoló veséhez – foglalta össze a tanulmány lényegét a kutató.