Magyarország esetében az ukrajnai háború miatt nem energia-dilemmáról, hanem „trilemmáról” beszélünk - mondta Palkovics László technológiai és ipari miniszter (képünkön balról a második) a Mathias Corvinus Collegiumban tartott előadásán a Telex tudósítása szerint. Össze kell hangolni a megfizethetőség, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság szempontjait, ezek közül jelenleg a legfontosabb az ellátásbiztonság.

Ezzel is összefügghet, hogy Magyarország célja az orosz energiaimporttól való függőség csökkentése, majd a teljes energiafüggetlenség elérése. A földgáz jelenleg 44 százalékot tesz ki ez a hazai energiafelhasználásban és ezt a gázmennyiséget nagyrészt a háztartások és a közszolgáltatások fűtésére használják.

A cél az, hogy az éves gázfelhasználást 11 milliárd köbméterről 3,5 milliárdra csökkentsük. Ezért a kormány arra készül részben javítani akarja az energiafelhasználás hatékonyságát, részben növelné a hazai gázkitermelést (bár ennek nehezek a technikai feltételei), részben élne az alternatív lehetőségekkel (biomassza, biogáz, biometán, hulladék, hidrogén), részben áramalapúvá tennék a jelenleg gáz alapú gazdaságot.

A távfűtésre tennének

A tervek szerint 2030-ra 26 százalékra, 2050-re pedig mindössze 11 százalékra csökkenne a hazai energiafelhasználáson belül a földgáz aránya, a villamosenergia aránya közben a mostani 20 százalékról 45 százalékra emelkedne, emellett megjelenne a hidrogén (4 százalék), valamint a biomassza és a geotermikus energia használata is a mostani 11 százalékról 16 százalékra növekedne. A plusz áramigényt zömmel nukleáris energiával fedezné a kormány.

Palkovics azt mondta: 2050-re a társasházaknál alapvetően távfűtést szeretnénk látni, erre a legjobb megoldás a városi hálózatok kialakítása. Az egyedi lakóépületeknél a hőszivattyús rendszereket részesítik előnyben, ilyen például a hűtésre és fűtésre is alkalmas klímaberenedezés.