A hatályos menekültügyi egyezmények és jogszabályok, mint például a genfi menekültügyi konvenció, teljesen más történelmi helyzetben és szituációban születtek, a magyar szabályozás azonban minden szempontból tiszteletben tartja ezeket - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. "Ez a szabályozás amit meghoztunk, kiállja a próbát és azt gondolom, hogy nagyon sok félreértés van Nyugat-Európában a szabályozást illetően. Tehát azt hiszik, hogy itt valamifajta torture van, valamiféle kínzás és nem tudom mi egyebek, ez nem igaz, ezt vissza kell utasítanom."

A miniszter úgy látta, hogy a szabályozás bevált, hiszen az határzárral védett szakaszon töredékére esett vissza az illegális határátlépések száma. Ahhoz, hogy a strasbourgi bíróság próbáját is kiállja-e a szabályozás, valakinek el kell juttatnia odáig az ügyét fellebbviteli eljárásokkal, ám a legtöbben nem kívánnak már a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal határozata ellen sem fellebbezni a Szerbia felől érkezők közül - tette hozzá Trócsányi László.

"Úgy gondolom, most nincsen szabályozási kényszerünk. A büntető szabályok működnek. Itt nagyon sok szemrehányás ér bennünket, hogy miért adtunk mi büntető-szabályt. Erre én azt mondom, hogy van felhatalmazás, egyrészt a schengeni határőrizeti kódex elmondja azt, hogy az illegális határátlépés büntetendő. Velünk szemben egy francia paraszt vagy bajor paraszt - teljesen mindegy, hogy milyen foglalkozása van természetesen - joggal várhatja el, hogy miért nem működik Schengen. Nekünk egy schengeni országnak igenis kötelességünk Schengent őrizni."

Az igazságügyi miniszter kitért arra is, hogy a kormány komoly vita előtt áll azokkal az országokkal, amelyek nem teljesítik uniós kötelezettségeiket, ám ez a jövő hónapok vagy évek kérdése.

A következő hetekben ismét a kormány elé kerülhet a Kincstári Jogügyi Igazgatóság terve, amely az államot képviselné a hazai és nemzetközi peres eljárásokban - mondta az igazságügyi miniszter. Hozzátette: az új büntető-eljárási kódex jövő márciusra kerülhet a kabinet elé. Már a rendszerváltást követően felmerült, hogy hozzon létre az állam egy olyan szervet, amely minden hazai és nemzetközi peres eljárásban képviselné az érdekeit.

"Amikor az állam megbíz külső ügyvédeket, akkor két probléma van, az egyik, hogy miért nem maga csinálja, miért nem ért hozzá, ez egy alapkérdésem. Mert nagyon sok dolgot magának kellene tudni megcsinálni professzionális módon, a másik pedig az, hogy ha netán ki is kell adni, akkor legyen egy olyan szervezet, amelyik professzionálisan ellenőrizni tudja, hogy az ügyvédi iroda mit csinál." Az úgynevezett Kincstári Jogügyi Igazgatóság létrehozásáról szóló tervezet a tárcavezető ígérete szerint a következő hetekben ismét a kormány elé kerülhet, egyszer ugyanis már tárgyalt róla a kabinet.

Trócsányi László kitért arra is, hogy tárcája egy új büntető-eljárási kódexen is dolgozik, amely márciusra kerülhet a kormány elé. Én azt gondolom, hogy végig kell menni, intézményről intézményre, hogy mi a nyomozóhatóságnak a felelőssége. Ma mit látok? Azt, hogy egymásra mutogatunk. A bíró azt mondja, hogy rossz volt az ügyész vádirata, ezzel nem lehet elítélni. Az ügyész azt mondja, hogy a bíró nem volt megfelelő, a nyomozóhatóság nem végezte jól a munkáját. Tehát ha ma valaki nagyon őszintén beszélve látja, hogy mi a probléma, akkor tulajdonképpen mindenki a másikra néz. Ezt szerintem be kell szüntetni és helyette egy olyan eljárási szabály kell, amiben mindenkinek a felelőssége benne van."

ügyvA családi csődvédelemről szólva a tárcavezető aláhúzta, hogy bár hivatalosan elindult a rendszer, a társadalomban ez egyelőre nem tudatosult, ezért - mivel nagyon komoly jogintézményről van szó - ennek kommunikációját is át kell gondolnia a kabinetnek.