A kormányszóvivői iroda közleménye szerint a magyar kabinet tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság kollégiumi ülésén döntés született "néhány magyar törvény EU-joggal való összeegyeztethetőségének az uniós szerződések által előírt eljárás keretében történő vizsgálatáról". Ez lehetőséget ad Magyarországnak - írták -, hogy a vitát szakmai alapon, "a konkrétumok talajára helyezve" folytassa le, mégpedig az arra hivatott fórummal, "a szerződések őrének számító" Európai Bizottsággal.

Brüsszelbe utazik a kormányfő

Orbán Viktor miniszterelnök jövő héten kedden Brüsszelbe utazik, ahol európai uniós vezetőkkel találkozik - tájékoztatta közleményében a miniszterelnök szóvivője az MTI-t. Szijjártó Péter keddi közleménye szerint a kormányfő megbeszélést fog folytatni José Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével.
A készülő új európai kormányközi szerződésről és az Európai Unió bővítéséről folytatott megbeszélést Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten Carl Bildt svéd külügyminiszterrel - közölte a kormányfő szóvivője az MTI-vel.

A kormányszóvivői iroda közleménye szerint az Európai Bizottsághoz hasonlóan Magyarország is rendkívül fontosnak tartja a jegybank, az igazságszolgáltatás és az adatvédelmi hatóság függetlenségét, így "sem az alapelvek, sem a közös európai értékek és vívmányok jelentősége tekintetében nincs vitánk az Európai Unió intézményeivel".

Az Európai Bizottság érveinek ismeretében megkezdődik az alapos vizsgálat - közölték, hangsúlyozva: a kormány célja az, hogy a felvetett kérdésekre érdemi és teljes körű választ adjon, illetve a problémás kérdésekre mielőbb, lehetőleg a teljes jogsértési eljárás lefolytatása nélkül megoldást találjon.

A kötelezettségszegési eljárások egyike - mint azt José Manuel Barroso bizottsági elnök Strasbourgban bejelentette - a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítanak.

Kovács Zoltán, a magyar kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint az egyes magyar jogszabályokat érintő európai vita a politikai tartalom helyett végre a jogi, technikai részletekről szól majd a folytatásban. Tudomásul vesszük az Európai Bizottság döntését, és örülünk, hogy a vita végre arra a szintre kerül, ahová tartozik" - mondta az államtitkár, majd úgy fogalmazott, hogy "a fűtött politikai vita" helyett most már egy olyan, a technikai, jogi részleteket illető vitát lehet folytatni, amellyel az EU által felvetett kérdéseket "a lehető leggyorsabban, a legteljesebben és a legmegnyugtatóbb módon" tudják kezelni, megoldani.

Magyarországnak nincs szégyenkeznivalója

Szavai szerint látható, bizonyos erők azon munkálkodnak, hogy a jogi és technikai érveket ütköztető vita helyett az Európai Parlamentben és más fórumokon is olyan politikai vitát gerjesszenek, amely "senkinek nem érdeke".

Arra a felvetésre, hogy Magyarországnak egy hónapja van a bizottsági aggályokra való válaszadásra, Kovács Zoltán úgy reagált: még nem ismerik a bizottság írásos érvelését, és nem tudják annak pontos indoklását, miért egy hónap áll rendelkezésre. Az egy hónapos határidő a fele a szokásosnak, az ilyen jellegű hivatalos értesítések ugyanis rendszerint két hónapot adnak az érintett tagállamnak. Kovács Zoltán közölte azt is: az Európai Bizottság jogi álláspontjának megismerése és a magyar állásfoglalás megismertetése azon magyar tárcák szakembereinek a feladata, amelyekhez az adott terület tartozik.

Külföldi újságírók kérdéseire válaszolva a kommunikációs államtitkár azt mondta, politikai erők gerjesztenek vitát, mert Magyarországon és az EU-ban is húzódik egy politikai választóvonal azok között, akiknek érdeke a politikai vita, illetve akik ehelyett azt mondják, hogy az egész kérdést a jogi, technikai részletek egyeztetésének szintjén kell kezelni.

Magyarországnak és a magyar kormánynak nincs szégyenkeznivalója - jelentette ki, megjegyezve, hogy több mint 700 kötelezettségszegési eljárás van jelenleg is folyamatban az unióban: Magyarország ellen eddig 14 volt, a mostani hárommal pedig ez a szám 17 lett, ám az ország még így is igencsak az alján szerepel annak a listának, amely az egyes tagállamok ellen folyó eljárások számát mutatja. "Semmiféle különlegességről nincs szó" - zárta szavait Kovács Zoltán.