Magyarországon a daganatos betegségek között a tüdőrákban halnak meg a legtöbben, százezer lakosra 78 haláleset jut, a vastagbélrák esetében 50, az emlőrák esetében pedig 23. Az OECD rákügyi országprofilja szerint 2011–2021 között Magyarországon utóbb felsorolt ráktípusok esetében ugyan csökkent a halálozási arány, de 2021-ben még mindig Európa-szerte Magyarországon volt a legmagasabb a rákos megbetegedésekből eredő regisztrált halálozás. 

A rákterápiák fejlődése mindenekelőtt azt a nézetet tette elavulttá, miszerint egy tüdőrák diagnózis egyenlő egy halálos ítélettel. Ezzel szemben inkább egyre gyakrabban találkozhatunk gyógyult, vagy a betegségüket hosszú éveken át sikerrel menedzselő tüdődaganatos betegekkel, akik épp oly aktívak a munkában vagy a társasági életben, mint bárki más – mondta Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója, a LÉLEK-ZET Egyesület által szervezett háttérbeszélgetésen.

El kell oszlatni a tévhiteket

Egyre kevésbé igaz, hogy csak a dohányosokat fenyegeti a tüdőrák. Bár a tüdődaganatosok zömét még ma is az idősebb, dohányos férfiak adják, ám egyre több közöttük a fiatal, a  nem dohányzó és a nő.

Kapcsolódó

Például míg jó két évtizede az újonnan diagnosztizált tüdőrákosok kevesebb mint a harmada volt nő, 2023-ban már majdnem minden második beteg nő volt

– mondta Bogos Krisztina.

A háziorvosok találkoznak leggyakrabban a betegekkel, ezért a rizikócsoportba tartozók -  akár a dohányos vagy a copd-s betegek - számára az alapellátó orvosok javasolhatnak tüdőröntgent. A főorvos ugyanakkor kiemelte, hogy az alacsony dózisú CT-vizsgálat adhatja a legpontosabb diagnózist.

Bogos Krisztina a statisztikai adatokra hivatkozva elmondta: a mellkasi röntgen esetében 23 százalékban, az alacsony dózisú CT esetében pedig 80 százalékban szűrik ki a korai tüdőrákos betegeket, ez pedig jelentős csökkenést jelenthet a mortalitás esetében. 

Kormányzati szinten látják a szándékot, hogy terv van arra, hogy az alacsony dózisú CT-vizsgálat egy szervezett szűrőprogram legyen. Jelenleg Magyarországon a központi régióban  Borsod és Baranya térségében a rizikócsoportba tartozó nőket vonják be jellemzően ezekbe az alacsony dózisú CT-vizsgálatokba. 

Kép: OECD

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint a nem kissejtes tüdőrák esetében a célzott kezelések vagy az immunterápiák miatt a betegek hároméves medián túlélése megkétszereződött, vagyis van előrelépés – tette hozzá Bogos Krisztina.

A szokatlan tünetnek utána kell járni

Joggal tekinthetnek magukra harcosként a tüdőrákosok, hiszen naponta kell megküzdeniük nem csak a betegségükkel, hanem az ahhoz kapcsolódó társadalmi stigmákkal is. A rák diagnózisa eleve kirekesztő, a tüdődaganaté pedig különösen az. Olyannyira riasztó, hogy legtöbben még a témát is inkább kerülik, mondta Mencser Éva, a LÉLEK-ZET Egyesület elnöke.

Éppen ezért indítják el a Harcosok Klubja találkozókat, ahol a betegek és az orvosok tabuk nélküli folytathatnak párbeszédet. A céljuk, hogy a tüdőrákos betegekre és a napi küzdelmeikre nagyobb empátiával tekintsen a társadalom.

Mencser Évánál tíz éve diagnosztizálták a tüdőrákot. Akkor még alig volt ötvenéves, egészségesen élt, nem dohányzott, jól táplálkozott, sportolt is. Egy szokatlan hátfájás miatt ment el tüdőszűrésre. A röntgen után jött a CT, s egy éven belül már túl volt a műtéten és a kemoterápián is, mondta a saját betegtörténetével kapcsolatban az egyesület elnöke.

A korai felismerés a sikeres gyógyítás titka, mondta Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója.

És hangsúlyozta, ehhez mindenekelőtt az kell, hogy a szokatlan tünetek okának mindig járjanak utána. Egy tüdőrák sokáig lehet tünetmentes, de azt követően sem feltétlenül tipikusak a jelzései.

Nem csak a véres köpet, a szakadatlan köhögés vagy a nehézlégzés, de akár egy hát-, illetve vállfájás, végtagzsibbadás vagy a gyakori felső légúti megbetegedések is jelezhetik, hogy indokolt az alaposabb kivizsgálás. 

Bár a tüdő legnagyobb ellensége a dohányzás, számos más, elterjedtebb és nehezebben kivédhető környezeti hatás is növelheti a daganatok kialakulásának kockázatát.  Ilyenek például a különféle kül- és beltéri légyszennyezők, mint a szénfűtés, a dízeljárművek, a korábban népszerű szigetelőanyag, az azbeszt vagy a szinte mindenütt előforduló természetes eredetű radioaktív nemesgáz, a radon. 

Ezek mellett a magasabb életkor önmagában is rizikótényező. Azaz mindannyiunk környezetében előfordulhatnak olyan tényezők, amelyek észrevétlenül hozzájárulhatnak a tüdőrák kialakulásához, vagy növelhetik annak kockázatát.

Krónikus állapottá szelídíthető

A legjobb esélyt a gyógyulásra ma az időben – s lehetőleg a röntgennél érzékenyebb, alacsony sugárdózisú CT-vel – végzett szűrés adja. Ám még így sem sikerül mindenkit teljesen meggyógyítani. Ezekben az esetekben a modern terápiákkal igyekeznek krónikus állapottá szelídíteni a közelmúltig egyértelműen végzetesnek számító kórt. 

Így a tüdőrákkal – ahogy például a diabétesszel vagy a csontritkulással – még sok évet lehet jó minőségben megélni. Ennek persze feltétele az is, hogy az érintettek – hasonlóan az egyéb krónikus bajokhoz – megtanulják az állapotukat menedzselni, s igazítsák ahhoz az életmódjukat.

El kell felejteni a betegek stigmatizálását, mondta Ostoros Gyula az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa. Ha egy előrehaladott stádiumú beteg tüdőgyulladást kap, hiába van máj vagy csontáttétje, akkor is még éveket élhet. A dohányzás és a tüdőrák összefüggése ismert, de soha nem szabad egy betegben sem bármiféle lelkiismeret furdalást kelteni, azért mert dohányzott. Hiszen a betegek 10-20 százaléka úgy kap tüdőrákot, hogy soha egyetlen szál cigarettát sem szívott el. Azt is hangsúlyozta Ostoros Gyula, hogy sajnos a rizikócsoportba tartozók járnak legkevésbé szűrővizsgálatokra.

A betegutak még sokszor kanyargósak

Vannak elhúzódó kivizsgálások, ami belesimul a nemzetközi gyakorlatba, van akinél ez 50-60 napot is jelenthet, mondta a főorvos. A betegút szervezés során mindent megtesznek, hogy gyorsítsák a vizsgálatokat. Megemlítette, a PET-CT-t, a robotsebészetet, a genetikai molekurális vizsgálatokat, aminek keretében jellemzően 50 gént vizsgálnak rutinszerűen, de ez lehet akár 500 génes vizsgálat is. 

Létezik egy betegút menedzsment program, de még országos szinten, élesben nem használják a Dr. BetMen-t, ez még mindig pilot jelleggel működik, válaszolta kérdésre Bogos Krisztina.

A Dr. BetMen digitális betegútmenedzsment-rendszer olyan integrált megoldást kínál, amely a pácienst a teljes betegútján végigkíséri:

  • lehetővé teszi a megelőzést;
  • megkönnyíti a korai kezelésbe vételt;
  • lerövidítheti és optimalizálja az egyes kezelési utak hatékonyságát;

Az applikációt a  Roche Magyarország adományozta a magyar államnak. De egyelőre még a pilot program keretében a páciensek és felhasználó szakemberek visszajelzései alapján fejlesztik a digitális betegút-menedzsment rendszert, amely egyébként kapcsolódik majd az EESZT-hez is.