A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, szeptember 24 és 28 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a kvótanépszavazás megítélését és a pártok támogatottságát. Ebből kiderül, hogy az elmúlt hónapokban, és az egy héttel ezelőtti kutatáshoz képest is csökkent most vasárnapi népszavazáson részvételüket biztosra ígérők aránya.

Míg egy héttel ezelőtt a megkérdezettek 54 százaléka ígérte biztosra a részvételét, erre a hétre ez nyolc százalékponttal, 46 százalékra esett. A Publicus Intézet megjegyzi: a részvétel a legnehezebben mérhető szándék, és általában többen jelzik részvételüket annál, mint akik végül el is mennek. Így jelenleg, a népszavazás érvényessége erősen kérdéses.

Az összes párt támogatói körében csökkent az aktivitás. Legkevésbé a Fidesz szavazók körében mérhető a csökkenés, most háromnegyedük (76 százalék) ígéri biztosra a részvételét, míg az MSZP szavazók körében 27 százalék, a Jobbik szavazók esetében 49 százalék ez az arány.

Aki elmegy, nemmel szavaz

Az összes megkérdezett körében mindössze hat százaléknyian terveznek a kvóták mellett szavazni, és az összes megkérdezett kétharmada (64 százalék) a kvóták ellen szavazna. Az elmúlt egy hónapban kvótapártiból érvénytelen szavazóvá lettek többsége az utolsó pillanatban már nem változtatott álláspontján, arányuk kilenc százalékos - olvasható a közvéleménykutató közleményében.

A biztos szavazók körében már csak a megkérdezettek 5 százaléka kvótapárti, és 3 százalékra csökken az érvénytelenül szavazni szándékozók aránya. A részvételüket biztosra ígérő, de szavazási irányában még bizonytalan 18 százaléknyi szavazó - ha egyáltalán elmegy - várhatóan nem fogja érdemben felborítani az arányokat, így szavazók várhatóan 90 százalék feletti arányban fogják elutasítani a kvótát.

A kampány felrázta a szavazókat

A kampány hatására növekedett a szavazói aktivitás, és az egy hónappal ezelőtti kutatáshoz képest érdemben csökkent a bizonytalanok aránya. A Fidesz szavazóinak száma az elmúlt négy hónap kampánya alatt folyamatosan, így az utóbbi egy hónapban újabb egy százalékponttal 26 százalékra növekedett. A párt támogatóinak aktivitása ebben a hónapban is emelkedett, rájuk van leginkább hatással a népszavazási kampány.

Az MSZP támogatottsága a múlt havi apró visszaesés után egy százalékponttal, 12 százalékra nőtt, míg a Jobbik támogatóinak száma az elmúlt két hónapban mért mélypontjáról egy százalékpontot elmozdulva, 11 százalékot mutat. A Publicus szerint az utóbbi párt támogató továbbra is a legkevésbé aktívak, csupán 56 százalékuk menne el szavazni, és meglehetősen magas a párthoz lazán kötődők aránya.

A többi párt megítélése is némileg változott. Az LMP a múlt hónapokhoz hasonlóan továbbra is 3 százalékon áll. A DK támogatóinak száma egy százalékpontot növekedve 4 százalék. Az Együtt támogatottsága ebben a hónapban elérte az 1 százalékot, és ez most először sikerült a Kétfarkú Kutya Pártnak is. A PM és a MLP támogatóinak az aránya ebben a hónapban sem érte el az egy százalékot. Mindezek következtében a bizonytalanok aránya e hónapban érdemben, 5 százalékponttal 41 százalékra csökkent.

A Publicus szerint a kvótanépszavazási kampány tehát a célegyenesébe fordulva valamennyire felrázta a szavazókat, ám érdemi változásokat nem ért el.