Tavaly nem véletlenül került be a magyar Országház a legnépszerűbb turista látványosságok közé, a hazánkba látogató külföldiek száma 26 százalékkal emelkedett egy év alatt, összesen 46,3 millió utazást regisztráltak. A pandémia előtti számokat azonban még nem sikerült teljesíteni, 2019-hez képest még negyedével kevesebben érkeztek Magyarországra – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) teljes tavalyi évet összegző adataiból.

A többnapos látogatások száma 60 százalékkal nőtt év alatt, az egynapos látogatásoké pedig csupán 17 százalékkal. A költések viszont jól alakultak, 2303 milliárd forintot hagytak nálunk a turisták, ami az előző évi költéshez képest 71 százalékos emelkedést jelent és elérte a 2019. évi kiadások szintjét – derül ki az elemzésből. A külföldiek naponta átlagosan 21,5 ezer forintot költöttek, 37 százalékkal többet, mint 2021-ben.

Hozzá kellett nyúlni a stratégiához...

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS2030) és a Turizmus 2.0 is 2030-ig határozta meg a hazai turizmus sarokpontjait, a tanulmányt azonban év elején újabb fejezetetekkel egészítették ki, főleg a 2020-2021-es koronavírus-járvány és a 2022-ben kitört orosz-ukrán háború miatt. 

Mint ahogy az olvasható: a kiegészítések célja, hogy Magyarország turizmusa képes legyen alkalmazkodni a változó körülményekhez és kihívásokhoz. A korábban kitűzött stratégiai célok és irányok megmaradnak, azonban a turisztikai ágazatnak a válságra adott reakciója miatt a prioritások eltolódnak – írták a kiegészítésben.

Többek között szükség van:

  • a fenntarthatóság növelésére;
  • a vállalkozások működőképességének fenntartására;
  • minősítési rendszer kidolgozására;
  • a digitális átállásra;
  • valamint a turisztikai képzési rendszer erősítésére is.

A turizmus egyébként a magyar gazdaság stratégiailag fontos ágazata, 2022-ben mintegy 100 ezer vállalkozás működött a szektorban, több mint 400 ezer munkavállalónak adtak munkát. Tavaly a 14 millió vendég közel 40 millió vendégéjszakát töltött a hazai szálláshelyeken, az ágazat a GDP mintegy 12 százalékát állította elő a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) adatai szerint. Az ügynökség stratégiai célja, hogy Magyarország Közép-Európa vezető turisztikai desztinációja legyen, valamint, hogy az ágazat GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása 2030-ra elérje a 16 százalékot.

Beindultak a magyarok is

A pihenni vágyó magyarok tavaly 18 millió alkalommal utaztak külföldre, 36 százalékkal többször, mint 2021-ben, a turistáskodás időtartama viszont ennél nagyobb mértékben 60 százalékkal nőtt. A növekedést elsősorban a többnapos, szabadidős célú utazások eredményezték. A külföldre utazó magyarok 1075 milliárd forintot költöttek, amely duplája volt az előző évi kiadásoknak. 2019-hez képest viszont itt is a kiutazások száma még 28 százalékos elmaradásban van.

Turistamágnesek voltak a karácsonyi vásárok

A Bazilika előtti Szent István téri adventi rendezvény tavaly decemberben triplázott, 2019 és 2021 után 2022-ben is Európa legjobb karácsonyi vására lett. A budapesti karácsonyi vásárok is hozzájárultak ahhoz, hogy jelentősen, 25 százalékkal több külföldi volt kíváncsiak Magyarországra a tavalyi októbere és decembere között, mint egy évvel korábban. Ez összesen ebben a három hónapban 10,9 millió utazást jelentett. De a KSH itt is kitér arra, hogy még a karácsonyi időszakban sem érte utol magát Magyarország, mert a pandémia előtti turista áradat még mindig 15 százalékkal alacsonyabb volt tavaly év végén mint az úgynevezett "bezzeg évben" 2019-ben.

Nem mentünk messzire

2022-ben a magyarok 22 százalékkal többet utaztak külföldre, mint egy évvel korábban, a pandémia előtti számok még 21 százalékos mínuszban vannak.

A legnépszerűbb desztinációk:

  • Ausztria;
  • Szlovákia;
  • és Szerbia volt.

A magyar turisták kétharmada tavaly utóbbi három országba ment pihenni. Tavaly október és december között a legnagyobb összeget Ausztriában költötték el a magyarok, összesen 49 milliárd forintot, de számottevők voltak a Németországba és az Olaszországba látogatók költései is 36 és 24 milliárd forint. Jellemzően átlagosan 2,7 napot pihentek külföldön a magyarok, 5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A hozzánk érkező turisták pedig jellemzően 5,5 napig maradtak Magyarországon, 0,9 nappal kevesebb ideig, mint az előző év azonos időszakában. A külföldiek 542 milliárd forintot, a külföldre utazó magyarok 262 milliárd forintot költöttek a tavalyi év utolsó negyedévében.

Az attrakciókról is lesznek adatok

A szálláshelyek már 2019 óta szolgáltatnak adatot a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK). Az idei évi bővítéssel pedig megvalósul a hazai turisztika rendszer digitalizálása. Eddig 20 ezer turisztikai vállalkozás regisztrált, ahol a szálláshelyeket követve, július 1-jétől mintegy 60 ezer vendéglátó üzlet és turisztikai attrakció kezdi meg forgalmi, statisztikai adatai továbbítását.

Mintegy 50 ezer vendéglátó üzlet – minden hazai étterem, cukrászda, büfé, kávézó, italüzlet, bár, zenés-táncos szórakozóhely, gyorsétterem és alkalmi vendéglátóhely, és közel tízezer turisztikai attrakció – közöttük minden jeggyel látogatható múzeum, vár, kastély, fürdő, strand, kalandpark, állatkert, vidámpark, védett természeti területet bemutató hely, turisztikai közlekedési eszköz, valamint zenés- táncos rendezvény köteles lesz forgalmi, statisztikai adatait az NTAK-ba továbbítani.