Véget ért a tanév, a hőséget is egyre inkább csak a vízpartokon viselhetjük el. A nyár beköszöntével a pihenni vágyók egyre gyakrabban kattintanak a különböző online felületeken elérhető szálláshely-szolgáltatásokra. Ez azonban adózási szempontból is érdekes kérdés. A szabályok közt lapunk érdeklődésére Szadai András adótanácsadó, a WTS Klient adópartnere segít eligazodni.

Egyéb szálláshely vagy magánszálláshely?

Akkor beszélünk egyéb szálláshely-üzemeltetésről, ha az üzemeltető társaság tevékenységi körei között szerepel a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, amit nem magánszemélyként és nem is egyéni vállalkozóként végez, az érintett szálláshely pedig legfeljebb 25 szobával és 100 ággyal rendelkezik.

Az egyéb szálláshely-üzemeltetők kifejezetten erre a tevékenységre létrehozott gazdasági társaságok, vagy tevékenységi körük egy részében szálláshely-üzemeltetéssel foglalkozó társaságok lehetnek, és ezeknél a szokásos társasági adózási módok merülhetnek fel.

A magánszálláshelyek üzemeltetőinek adózási formái azonban kevésbé ismertek. Magánszálláshelyről akkor beszélhetünk, amikor az üzemeltető adószámos magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként nyújtja a szálláshely-szolgáltatást – maximum 8 szobával, amiben legfeljebb 16 ágy lehet.

Az adószámos magánszemélyként történő adózási forma általában a rövid távú bérbeadást alkalmi jelleggel, jövedelem-kiegészítésként végzőknek javasolt, míg rendszeres és üzletszerűen végzett bérbeadás esetén az egyéni vállalkozóként történő adózás lehet az előnyösebb

– ad a választáshoz segítséget Szadai András adótanácsadó. A WTS Klient adópartnere kifejtette, egyéni vállalkozóként három adózási mód közül lehet választani:

  • szja szerinti adózást;
  • átalányadózást meghatározott értékhatárig;
  • vagy pedig a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózást.

Milyen adókötelezettségek merülhetnek fel?

Az adott szálláshely fekvése szerinti önkormányzatnál felmerülhet idegenforgalmi adó, építményadó, kommunális adó vagy akár parkolóhellyel kapcsolatos díjfizetés is. Minden esetben érdemes tájékozódni az adott önkormányzat honlapján, ahol a közzétett helyi rendeletekben szabályozzák ezeket a kérdéseket

– mondta el Szadai András.

Magánszemélyként két adózási mód közül lehet választani. Az egyik a tételes átalányadózás, a másik pedig az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint, amely történhet akár tételes költségelszámolással vagy a 10 százalékos költséghányad alkalmazásával is. Itt az szja-törvény szerinti általános 15 százalékos adómérték, és bizonyos esetekben 13 százalékos szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség is felmerülhet.

Tételes átalányadózást akkor választhat a magánszemély, ha adóévenként legfeljebb 3 lakásban vagy üdülőben folytat ilyen tevékenységet és ugyanazon személynek az adóéven belül 90 napot nem haladja meg a szálláshely-szolgáltatás nyújtása. A tételes átalányadó szobánként 38 400 forint, amelyet egyenlő részletekben a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetni – akkor is a teljes összeget, ha év közben kezdi tevékenységét az átalányadózó, vagy csak időszakosan fogad vendégeket, például a nyári szezonban. 

Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi minősül szobának ebben az esetben. Szobának egy szálláshely olyan önállóan értékesíthető, egyedi hozzáféréssel rendelkező egysége minősül, amely egy vagy több helyiségből áll és egy vagy több vendég egyidejű elszállásolására alkalmas. Tehát egy olyan apartman, amelyben bár két hálószoba van, de nem alkalmas a két hálószoba egymástól függetlenül történő kiadására, akkor az egy önálló rendeltetési egységnek, egy szobának minősül

– tette hozzá az adószakértő.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé a fenti „éves adókon” kívül szükséges a szolgáltatások értékére vonatkozó 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulási kötelezettséget teljesíteni, amelyre 2023 áprilisa óta már nem vonatkozik a koronavírus miatti moratórium. A hozzájárulást azoknak kell bevallaniuk és megfizetniük, akik kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást nyújtanak, valamint étkezőhelyi vendéglátásban ételt és helyben készített, nem alkohol tartalmú italforgalmat bonyolítanak. 

Természetesen a NAV felé kell teljesíteni az általános forgalmi adókötelezettséget is. A hosszútávú ingatlan bérbeadás alapvetően adómentes szolgáltatásnak minősül az áfa szempontjából, azonban a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás kötelezően áfaköteles tevékenység.

Amennyiben a szálláshely üzemeltető nem haladja meg az alanyi mentességre választható, jelenleg 12 millió forintos értékhatárt, alanyi adómentesség is választható (ez az értékhatár a jövőben várhatóan emelkedni fog). 

Magánszálláshely szolgáltatási tevékenység elindításához az egyéni vállalkozók, illetve adószámos magánszemélyek tevékenységét az 552014 ÖVTJ kódon kell bejelenteni a 24T101-es nyomtatványon. Ebben az esetben fontos, hogy ne felejtsük el egyidejűleg megtenni esetlegesen az áfamentességre vonatkozó választást, illetve a tételes átalányadó választást sem.

Milyen egyéb regisztrációs kötelezettségek vannak?

Fontos tudni, hogy szálláshely-szolgáltatási tevékenység kizárólag az illetékes jegyző által kiállított szálláshely-nyilvántartásba vételről szóló igazolás, szálláshely minősítés és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) regisztrációs szám birtokában végezhető.

2019-től kezdődően minden belföldi szálláshelyet regisztrálni kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK). Nem árt hangsúlyozni, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának egyik jogszabályi követelménye az NTAK adatszolgáltatás. Ehhez a regisztrációt akkor lehet elvégezni,

  • ha már megvan az adószám;
  • kiválasztották a szálláshelyen használt szálláshelykezelő szoftvert;
  • és a NAV-os ügyfélkapu is rendelkezésre áll.

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a magánszálláshelyek üzemeltetői részére egyébként ingyenesen biztosít szálláshelykezelő platformot, a Vendégem szoftvert. 

Szálláshely-szolgáltatási tevékenységet csak érvényes szálláshely-minősítéssel rendelkező szálláshelyen lehet folytatni 2021-től. A kötelező minősítést a szálláshely-szolgáltatási tevékenység jegyző felé történő hatósági bejelentése előtt kell elvégezni. A minősítést nyilvános követelményrendszer alapján, a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület helyszíni ellenőrzés keretében végzi. Az első minősítés díjmentes, ezt követően azonban háromévente kötelezően szükséges felülvizsgálatot kérni.

A sikeres minősítést követően lehet bejelenteni az illetékes jegyző felé a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet, amelyről a jegyző nyilvántartásba vételt igazoló okiratot állít ki. További részletes tájékoztatás a témában az MTÜ és a NAV oldalain található információs füzetekben található.