Nem volt kiemelkedő rekordév, de nem is drámai a helyzet, a végleges egyenleg valahol a kettő között van, inkább pozitív irányban, így foglalta össze a hazai turizmus idei évi eredményeit a Turizmusfejlesztők és Tanácsadók Szövetsége (TUTSZ).

A szakemberek méltatták a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) rendszerét, ám a szolgáltatásait hiányolták, megjegyezve azt, hogy az adatszolgáltató vállalkozások részéről érezhető volt ellenállás, és ezen jobb kommunikációval, illetve valamilyen visszaadott, érdemi értéket képviselő adatokkal lehetett volna segíteni – írta az eseményről tudósító spabook.net.

Kapcsolódó

Egyetértettek abban, hogy az NTAK a jövő alapja, és az adatalapú döntéshozatalban rejlik a siker, amely viszont csak akkor valósulhat meg, ha majd közvetlen és aktív kapcsolat lesz a szakmai szervezetekkel, mert a hozzáférhető számokból nem lehet minden részletet, érzéseket, élményeket, igényeket kiolvasni.

Úgy vélik, hogy a jövőben segítené a turizmust, ha az NTAK adatok anonimizáltan, de nyilvánosak lennének és kutatási, statisztika, valamint marketing stratégia készítésére fel tudná a szakma használni azokat.

Példaként említették: jelenleg gyakran fordul elő, hogy jelentéktelen adatokat emelnek ki pozitív példaként, míg fontos adatok, részletek kimaradnak a kommunikációból, ami végeredményben hátráltatja a döntéshozást is.

Kell-e Turisztikai Minisztérium?

A turisztikai eseményen a jelenlévők felvetették, hogy hiányzik Magyarországon a turizmus-vendéglátás szakmai irányító szervezete.

A GDP több mint tíz százalékát adó ágazat kiérdemelné, hogy legyen egy ilyen szakmai vezetése, ugyanis jelenleg nagyon alulreprezentált a döntéshozásban.

A TUTSZ évértékelőjén a szakemberek egyetértettek abban, hogy a turizmus fejlődésében még hatalmas lehetőségek rejlenek, és a jelenleginél jóval nagyobb GDP hozzájárulást is képes lenne megtermelni az ágazat.

Kraft Péter, a TUTSZ alelnöke egy tanulmányt idézve, amely azt kutatta, hogy szükség van-e Turisztikai Minisztériumra elmondta: a felmérés eredményei azt mutatják, hogy amelyik országban ennek a gondolata érdemben felmerült, illetve ahol meg is valósult, jelentősen nagy bevételt eredményezett az iparágban, már középtávon is.

Vannak jó és rosszabb számok is

A napokban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023 őszéig elkészült turisztikai adatsora. Ezek alapján a vendégéjszakák száma 5,1 százalékkal, a vendégeké 6,9 százalékkal nőtt 2022 októberéhez képest.

2023 októberében a turisztikai szálláshelyeken 1,3 millió vendég 3,1 millió vendégéjszakát töltött el. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 1,2, a külföldivendég-éjszakáké 9,1 százalékkal emelkedett.

Ugyanakkor az is kiderült, hogy 2023 januárja és októbere között a belföldi vendégek 6,4 százalékkal kevesebb, a külföldiek 12 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a turisztikai szálláshelyeken, mint az előző év azonos időszakában.

A két legnépszerűbb turisztikai térségben, a Balaton és a Mátra–Bükk turisztikai szálláshelyein a belföldivendég-éjszakák 19, illetve 12 százalékát regisztrálták, Budapest részesedése 13 százalékos volt.

Budapest turisztikai szálláshelyein a külföldivendég-éjszakák 67 százalékát regisztrálták, a legnépszerűbb turisztikai térség pedig a Balaton volt, 6,5 százalékos részesedéssel.

Karácsonykor is népszerű a Balaton

A Balaton követi a nemzetközi trendeket. Sokan foglalnak szállást a karácsonyi időszakra is. Alsóörsön már van olyan szálloda, ahol 99 százalékos a foglalás, itt a számadatok a nyári főszezont idézik, mondta Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke. A világon mindenhol, a megélhetési költségek növekedése ellenére, egyre népszerűbb az élményvásárlás ajándékként. Sokan az utolsó pillanatokban szerveznek karácsonyi kiruccanást maguknak.

A BKIK is tartott turisztikai évzárót

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) is tartott turisztikai évadzárót. A kamara szerint is az idei év turisztikai szezonja a többszöri újratervezésről szólt a külső környezet kihívásai – így az infláció, az energiaválság, a munkaerőhiány és a forgalomcsökkenés miatt. Horváth Vilmos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara turisztikáért felelős alelnöke kiemelte, a pandémia előtt a szektor adta a nemzetgazdaság 10 százalékát – most ennek a visszaállítása a cél. A kamara javaslatai szerint a SZÉP-kártyára nagy szüksége van a turizmusnak, mégpedig annak eredeti koncepciója szerint. A BKIK a hazai szálláshely-szolgáltatókat meg kell védeni a nagy nemzetközi online közvetítőkkel szemben. Ehhez a BKIK már megfogalmazta törvényjavaslatát, amelynek előterjesztése folyamatban van. Ezen kívül továbbra is szükség lenne a turizmusban új, nagyszabású attrakciókra, amelyek élénkítik a forgalmat – emelte ki a alelnök.

Ázsia még le van maradva

Az UNWTO Barometer 2023 januári jelentése szerint a nemzetközi turistaforgalom 2022-ben a járvány előtti szint 63 százalékát érte el, Európával és a Közel-Kelettel az élen. Több mint 900 millió turista utazott világszerte, ami duplája a 2021-es számnak, de még mindig 37 százalékkal kevesebb, mint a pandémia előtti évben 2019-ben.

Európába, a világ legnagyobb célterületére 585 millió turista érkezését regisztrálták, ami közel 80 százaléka a járvány előtti szintnek. A Közel-Keleten volt tapasztalható a legnagyobb növekedés a régiók között, amely elérte a 83 százalékos szintet. Afrika és Amerika a járvány előtti látogatók nagyjából 65 százalékát szerezte vissza, míg Ázsia és a csendes-óceáni térség csak 23 százalékot ért el.

Az UNWTO Barometer 2023 májusi jelentése szerint a nemzetközi turizmus bevételei 2022-ben ismét elérték az 1 milliárd USD-t, reálértéken 50 százalékkal nőttek 2021-hez képest, ami a nemzetközi utazások jelentős fellendülésének tulajdonítható. A nemzetközi látogatók költései elérték a pandémia előtti szint 64 százalékát.

Régiók szerint Európa érte el a legjobb eredményt 2022-ben, közel 550 milliárd USD (520 milliárd EUR) idegenforgalmi bevétellel, ami a világjárvány előtti szint 87 százaléka.

Afrika visszaszerezte a járvány előtti bevételeinek 75 százalékát, a Közel-Kelet a 70 százalékát, Amerika a 68 százalékát, az ázsiai desztinációk pedig a 28 százalékát. Az utóbbi alacsony értéknek egyik oka a határzárak hosszabb fenntartása volt.