Egységesül az ügyeleti ellátás rendszere: a betegnek a 1830-as központi telefonszámot kell majd hívni. A híváskor a vármegyei mentésirányítás dönt a tünetek alapján arról, hogy a beteg megvárhatja a másnapi háziorvosi ellátást, be kell mennie a központi háziorvosi ügyeletre, vagy azonnal mentőautót indítanak hozzá – mondta Takács Péter, a Belügyminisztérium (BM) egészségügyért felelős államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Az államtitkár közölte, a korábbi rendszerben nehéz volt eligazodni, és heterogén volt a szolgáltatás színvonala is, ezért döntöttek úgy, hogy egységesítik az ellátást, és egy központi telefonszámon lesz az ellátásszervezés.

Hozzátette: Hajdú-Bihar vármegyében másfél évig tesztelték az új rendszert, és azt tapasztalták, hogy délután 4 és este 10 óra között elsősorban háziorvosi kompetenciára van szükség a beteg hirtelen állapotromlása miatt, este 10 óra után azonban tényleg csak az megy orvoshoz, akinek nagy baja van. Ezeknek az embereknek leginkább sürgősségi ellátásra van szükségük.

Takács Péter elmondta: amikor a beteg felhívja a 1830-as központi számot, az irányítószáma alapján kapcsolják az illetékes vármegye mentésirányításához. A mentőszolgálat munkatársa kikérdezi a beteget, az állapotától függően vagy ellátja tanácsokkal, és azt mondja, ha a panaszai nem romlanak, várja meg a másnapi háziorvosi rendelést, vagy pedig, ha ügyeleti ellátásra van szüksége, este 10 óráig a központi háziorvosi ügyeletre irányítja, esetleg egy mentőtiszt megy ki hozzá. Ha a beteg nagyon súlyos állapotban van, azonnal mentőautót küldenek érte.

Hangsúlyozta: az átszervezéssel gyorsabban kerül mindenki az állapotának megfelelő helyre.

Az államtitkár elmondta azt is, Hajdú-Bihar után Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyével bővítik a rendszert, márciustól pedig Győr-Moson-Sopron vármegyével, és így, vármegyéről vármegyére haladva terjesztik ki. A tervek szerint 2023 decemberére Pest vármegyét, 2024 elején pedig Budapestet is bekapcsolják az új ellátási rendszerbe.

Takács Péter szerint az új rendszer a betegbiztonság szempontjából magasabb színvonalú lesz, mint volt.

Elmondta azt is, közel kétszer akkora óradíjat tudnak adni az orvosoknak és asszisztenseknek, mint amit eddig kaptak az ügyeleti ellátásban. Emellett folytatódik a szakdolgozói béremelés is, 2024 márciusáig két lépésben 50 százalékos emelést kapnak a szakdolgozók.

Takács Péter emlékeztetett: jelenleg az orvosi átlagkereset a nemzetgazdasági átlag háromszorosa, és most ehhez az orvosi bérszinthez állítják be tartósan a szakdolgozói bérszintet, vagyis a gyógyító csapat tagjainak bérezése együtt fog mozogni.

Az ápolók nem tudnak nyárig várni

Ahogy azt korábban megírtuk: sztrájktárgyalást és kollektív vitát kezdeményeznek az egészségügyi szakdolgozók, azonnali 32-55 százalékos béremelést követelnek, mivel az első emelt bért majd csak júliusban kapják meg. 

A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) a kormányfőnek küldött levélben hat pontból álló követelést fogalmazott meg. Ezek többek között tartalmaznak egy azonnali 32-55 százalékos béremelést, valamint azt, hogy az azonnali béremeléssel a szakdolgozói átlagbér érje el az orvosi átlagbér 37 százalékát, a béremelés második lépcsőjében 2024. január 1-étől pedig érje el az orvosbér 45 százalékát. Maradjanak meg a pótlékok, bérkiegészítések, valamint a 20 százalékos bércsökkentésre csak kivételes esetben a munkavállalói képviselők véleményét is figyelembe véve kerülhessen sor.

A FESZ saját felmérése szerint az ápolók megélhetési válsággal küzdenek. A közvélemény-kutatásukat kétezer munkavállaló töltötte ki, a válaszadók 72 százaléka azt írta, hogy korlátoznia kellett az élelmiszerfogyasztását, és sokan a gyermekeiknek sem tudják megvenni a szükséges élelmet, ruhát.