Az Economx több ízben is beszámolt arról, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény rendelkezései szerint a tulajdonjog átruházásához szükséges bejegyzési engedélyt elektronikus űrlapon kell létrehozni, amelyet minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás elhelyezésével, vagy AVDH szolgáltatással kell hitelesíteni.
Ez praktikusan annyit jelent, hogy minden ingatlanvásárlás és eladás során az állampolgárok számára kötelező az elektronikus aláírás használata.
A jogszabály kihirdetésekor a hatálybalépés még 2023. február 1. napjára volt időzítve, amelyet a jogalkotó első alkalommal 2024. február 1. napjára, majd július elsejére halasztott. Az időpont jelenleg 2024. október 1., úgy tűnik, ez már nem fog változni.
Az ügyek zökkenőmentes lebonyolításában nagy segítséget jelenthetnek az ügyvédek és a közjegyzők, akik az ügyfeleket tanácsokkal láthatják el az aláírás technikai feltételeiről.
Óriási adatmennyiséget kellett kezelni
Az Economxnak a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke elmondta: a többszöri halasztásnak az volt az oka, hogy az informatikai átállás olyan adatmennyiség kezelését, újrapozicionálását igényelte, amelyet előre nem láthatott a jogalkotó; egyébként ez nem is feladata.
Havasi Dezső szerint a változások számtalan területet, törvényt érintettek: az ingatlan nyilvántartási eljárást, a földhivatali rendszert, a személyi adatokkal összefüggő jogszabályokat, a hazai és uniós adatvédelmi rendelkezéseket, ezek összekapcsolása, harmonizálása a vártnál hosszabb ideig tartott.
Az informatikai fejlesztések is időigényesek voltak, hiszen azt kellett megoldani, hogy a jogszabályi követelményeknek, a jogbiztonságnak megfelelve például egy veszprémi ingatlan adásvétele során az adatok egy gombnyomásra megjelenjenek például egy budapesti ügyvédi iroda adatbázisában.
Már az elején nyilvánvaló volt, hogy a Mária-Terézia óta létező, és alapjaiban lényegesen nem is változó papíralapú nyilvántartás elektronikus nyilvántartására történő átváltása nem lesz egyszerű feladat, ám a politikai és szakmai döntés már évekkel ezelőtt megszületett, mert az évi több millió ügy miatt az ügyintézés menetén gyorsítani kellett.
A napokban megkezdődött az ügyvédek képzése
Havasi Dezső elmondta: a napokban megkezdődött az ügyvédek képzése, a kamara már korábban minden releváns információt hírlevél formájában az összes magyar ügyvéd és jogtanácsos e-mail címére eljuttatott. A még nem hatályos törvényt és a végrehajtási kormányrendeletét számos élőszavas és online felületen tartott előadás keretében ismertették meg a hazai ügyvédekkel, és több oktatófilm megtalálható a Magyar Ügyvédi Kamara belső használatú oktatási felületén is.
Magyarországon jelenleg 14 ezer aktív ügyvéd, illetve 3000 jogtanácsos van. Egyelőre megbecsülni sem lehet, hogy közülük hányan fogják letenni a vizsgát. Nyilvánvalón sokan jelentkeznek majd, ám aki évi 1-2 ingatlanügyet visz, netán egyáltalán nincs ilyen ügye, hozhat más döntést.
A képzés kétszer 2 órás elméleti képzés, a vizsgán pedig 20 tesztkérdésből 16-ra kell sikeres választ adni. Természetesen lesz a gyakorlati felkészülést segítő tesztfelület is, hogy a kizárólagos elektronikus eljárás kezelőfelületének használatát az ügyvédek készség szinten elsajátítsák.
Ami fontos, hogy a sikeresen vizsgázottaknak kiegészítő biztosítást kell kötniük a minden ügyvéd számára meglévő kötelező felelősségbiztosítás mellett.
Az ügyvédeknek nem jelenthet nehézséget az új rendszer kezelése, nem lesz benne semmi ördöngösség, hiszen már jelenleg is elektronikusan nyújtják be például a fizetési meghagyásokat, így működnek a céges és végrehajtási beadványok – hangsúlyozta a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke.
Jogi szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy nem mindenki rendelkezik e-aláírással és ügyfélkapu-hozzáféréssel, ám ingatlant adna el, vagy venne, ezek nélkül pedig nem teheti meg. Vagyis a tájékoztatás kulcsfontosságú, ennek hiányában a lakosságtól nem várható el, hogy tájékozott döntést hozzon az igénylésről, ahogyan az sem, hogy a használat feltételeiről önszorgalomból ismereteket szerezzen. Pedig a pontos és részletes tájékoztatás jelentősége a jogbiztonság szempontjából is elsődleges lenne.