A dokumentumot az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt 2014, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szövetségben Együtt Magyarországért Párt, a Szabad Emberek Magyarországért - Liberális Párt, a Szabadelvű Polgári Egyesület, a Híd a Demokráciáért Egyesület és a Nők Lázadása Egyesület képviselői írták alá csütörtökön.

Nemcsak egyetértenek az Európa Tanács főtitkárának felszólításával, hanem korábban kezdeményezték is, hogy halasszák el az alaptörvény negyedik módosításának hétfőre tervezett parlamenti zárószavazását - mondta sajtótájékoztatón Bárándy Gergely, az MSZP delegációvezetője. "Sajnálatos, hogy a kormány nem átallotta Magyarországot ismét egy nemzetközi megaláztatásnak kitenni" - fűzte hozzá, megjegyezve: a kabinet megtévesztette Thorbjorn Jaglandot, az Európa Tanács főtitkárát, ugyanis korábbi megállapodásukkal szemben nem akarja megtiltani az Országos Bírósági Hivatal elnökének újraválasztását.

Bárándy Gergely szintén kérdésre elmondta, nem tudja megítélni azt az akciót, amelynek során tüntetők hatoltak be délelőtt a Fidesz Lendvay utcai székházának udvarára, így tiltakozva az újabb alkotmánymódosítás ellen, mert előbb frakcióülésen, majd az ellenzéki egyeztetésen vett részt. Azzal viszont - jegyezte meg a pplitikus - egyetért az MSZP, hogy az Országgyűlés ne szavazzon az alaptörvény módosításáról.

Az MSZP kezdeményezésére január 2-án kezdődött közjogi tárgyú ellenzéki egyeztetések - újságíróknak kiosztott - zárónyilatkozata szerint a 2014-es országgyűlési választás után olyan alkotmányos szabályozást kell megalkotni, amelynek legfontosabb üzenete a társadalmi, szociális, gazdasági és jogbiztonság.

Bárándy Gergely ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: új alkotmányt csak hosszas társadalmi és szakmai párbeszéd után lehet elfogadni, de az alkotmányosság és a jogállamiság "helyreállítását" mielőbb el kell kezdeni.

Több közjogi kérdésben megállapodtak

A két hónapja indult egyeztetéseken a részt vevő ellenzéki pártok és mozgalmak számos közjogi kérdésben állapodtak meg, ezeket a zárónyilatkozat is tartalmazza. Egyebek mellett visszaállítanák az Alkotmánybíróság korábbi hatáskörét, az igazságügy-miniszter felügyelete alá rendelnék a legfőbb ügyész tevékenységét, megszüntetnék az Országos Bírósági Hivatalt, radikálisan csökkentenék a kétharmados törvények számát, arányosabb választási rendszert vezetnének be, illetve enyhítenék a népszavazások eredményességi feltételeit. Emellett az alkotmányban rögzítenék, hogy mindenkinek joga van az emberi lét alapvető feltételeihez, amelyet rászorultság esetén az állam a társadalombiztosítási és a szociális juttatások összességével biztosít.

A most elfogadott dokumentumot társadalmi vitára bocsátják, az aláírók saját fórumaikon ismertetik azt és kikérik róla az emberek véleményét - közölte Bárándy Gergely.

Együtt 2014: bizalom kell

Az Együtt 2014 - amely a közjogi megbeszéléseken részt vett, de a többi szakpolitikai egyeztetésre nem ment el - az MTI-nek küldött közleményében azt írta: eredménynek tartják a zárónyilatkozat elfogadását, de véleményük szerint a jogszabályok módosítása mellett a hatalomgyakorlás módjának megváltoztatása is ugyanolyan fontos feladat.

Az állam és a politikai iránti bizalom újjáépítése nélkül semmilyen alkotmányos korrekció nem lehet sikeres. A jogállam "helyreállításának" sikeréhez az is szükséges, hogy a leendő kormányzat ne megkerülni és kijátszani próbálja az újjáalkotott alkotmányos kereteket, hanem hatalmának korlátozottságát folyamatosan tiszteletben tartsa - áll a közleményben.

Erre hivatkozva az Együtt 2014 elengedhetetlennek tartja, hogy az ellenzéki szervezetek előbb-utóbb meg tudjanak állapodni olyan erkölcsi követelmények érvényesítésében is, mint például a kampány- és pártfinanszírozás átalakítása, a költségvetési trükközéssel szembeni garanciák megalkotása, a határon túli magyarok legitim szervezeteivel való részrehajlásmentes kapcsolattartás, a médiatanács megszüntetése és a frekvenciapályázatok átlátható szabályozása.