Újabb fordulóhoz érkezik a 2014-ben az új tízezres bevezetésével elkezdett, majd 2015-ben az új húszezres kibocsátásával folytatott bankjegycsere. Jövőre a mostani kétezres és az ötezres helyére jön újabb, biztonságosabb bankjegy - jelentette be hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az új kétezres és ötezres már keddtől - november 15-től - hivatalos fizetőeszköznek számít, de a készpénzforgalomban csak 2017. márciusától jelenik meg. Az új bankók megjelenésével párhuzamosan az MNB megkezdi a régi - 2016 előtt kibocsátott - kétezresek és ötezresek bevonását. Utóbbiakkal 2017. július 31-ig lehet fizetni. Ezt követően a bankok és a posták három évig becserélik a régi kétezer és ötezer forintos bankjegyeket, a jegybank azonban 2037. július 31-ig beváltja azokat.

Kapcsolódó

Mi változott és miért?

A grafikai jegyek - a bankjegyeken lévő portrék és képek - nem változtak, de áttervezték őket és az új bankók számos új biztonsági elemmel rendelkeznek - mondta Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke.

Az új ötezresnél változik az alapszín, sárgásabb lesz. A sárga alapszínt a jegybank nemzetközi és hazai fókuszcsoportos kutatások alapján választotta ki. A kutatások eredményei szerint ugyanis a lakosság számára a bankjegyek használatánál a legfontosabb szempont az egyes címletek egyszerű és magabiztos azonosíthatósága. Az új bankjegyeknél pedig ezt vették figyelembe, a sárgás alapszín miatt az ötezres egyértelműen megkülönböztethető többitől.

A forgalomban lévő bankjegyek már idősek, ezért van szükség a bankjegyek leváltására - fogalmazott Pataki Tibor, az MNB készpénz-logisztikai igazgatóságának vezetője. A bankjegycsere 2018-ban fejeződik be, várhatóan jövőre mutatják be az új ezres bankjegyet, azt követően pedig érkezik majd az új ötszázas. Pataki Tibor a Buksza kérdésére azt mondta, hogy a készpénzigények nem indokolják az ötszázas bankjegye érmére cserélése.

A sajtótájékoztatón kiderült: a korábban kibocsátott új bankjegyek (már többségben vannak: tízezresek 82-83 százalékát már az új - 2014-ben kibocsátott - tízezresek adják, a húszezreseknél pedig az újak a teljes mennyiség 75 százalékát teszik ki.

A bankjegycsere alig több mint két évvel ezelőtt - 2014-ben végén - a tízezres leváltásával indult a tavaly pedig az új húszezres tűnt fel. Ennek során a korábbinál biztonságosabb, azaz nehezebben hamisítható bankjegyek váltják a régieket. A hamisítók ugyanis egyre profibb eszközökkel próbálkoznak.

Az új pénzek bemutatása (fotó: Csernátony Caba)

Bár a lecserélendő - forgalomban lévő - bankjegyeket általában még évekig lehet használni, a húszezresnél borult a menetrend. A jegybank idén áprilisban közölte, hogy a régi húszezresekkel csak 2016. december végéig lehet fizetni a boltokban, utána bevonja azokat. Ez azt jelenti, hogy a régi bankóktól érdemes megválni azt év végéig - igaz, három évig még a bankok és a posták is beváltják, utána viszont már csak az MNB - egészen 2036-ig.

Így a régi húszezresek pályafutása lényegében véget ér idén - szemben a régi tízezresekkel, amelyeknél még nem tudni a bevonás határidejét. Az eltérő menetrendben szerepet játszhat, hogy a jegybank szeretné elvenni a kedvét a bűnözőknek attól, hogy a régi - könnyebben hamisítható húszezreseket - kezdjenek el "gyártani".

Arra korábban volt példa, hogy egy bankjegyet a szokásosnál hamarabb kivezettek a készpénzforgalomból. A régi - barna - ötezresről van szó. Még 1999. áprilisában bocsátottak ki az új ötezrest, a barna ötezrest pedig rá pár hónapra 1999. július 26-tól már ki is vonták az elharapozó hamisítás miatt. (Érdemes tudni, hogy a barna ötezrest 2019. július 27-ig még beváltja a jegybank.)

Az ezreseknél is volt egy időközi csere: 2006-ban kellett őket lecserélni az új, hologram hatású fémcsíkkal ellátott bankjegyekre. A jegybanki szakértők egyik elemzésükben fontos körülményként említették (pdf) többek között, hogy a készpénzforgalomban párhuzamosan jelenlévő régi és új verziójú azonos címletű bankjegyek hosszabb távon már kedvezőtlenül befolyásolják a fokozatosan előtérbe kerülő pénzkezelő gépek, automaták használatát, ezért jó, ha az új bankjegyek minél előbb átveszik a helyet.

Maradt a papíralap

A magyar jegybank az új, biztonságosabb tízezer és húszezer forintos bankjegynél maradt a papíralapú gyártásnál, és nemzetközi szinten is a többség ezt az utat követi. Van azonban néhány ország, ahol műanyag - polimer - bankjegyekre váltottak. A Buksza még két évvel 2014-ben kérdezte a jegybankot, Magyarországon lesz-e polimer bankjegy, de erre az MNB nemmel felelt. Bár a műanyag bankjegyek előnye, hogy tartósabbak, ellenállóbbak és nehezebben hamisíthatóak, mint a papíralapú társaik. Ugyanakkor nehezebben lehet összehajtani őket, ha nedvesek lesznek, akkor könnyebben összetapadnak, ami a készpénzkezelésnél problémát jelent. A műanyag bankjegyek - a bankjegyeket gyártó MNB-tulajdonban lévő Pénzjegynyomda összeállítása szerint -  speciális gyártói, nyomdatechnikai hátteret igényelnek, ezért csak szűk körben terjedtek el (Ausztráliában, Kanadában vagy a szomszédos Romániában, amelynek korábban nem volt saját bankjegygyártása).

A Magyarországhoz hasonló méretű és saját bankjegygyártási kultúrával rendelkező országokban egy ilyen váltás rendkívül költséges és kockázatos lenne. A nemzetközi tapasztalatok szerint pedig a hamisítás elleni hatékony védelem és a tartósság a papíralapú bankjegyekkel is biztosítható. A most folyó bankjegycsere tehát ezzel is magyarázható, azaz az új bankjegyek amellett, hogy nehezebben hamisíthatóak, a korábbiakhoz képest tartósabbak is.