Több mint harmincféle különböző családtámogatás érhető el 2010 óta a gyermeket nevelő, gyermeket tervező családok számára. A paletta pedig három új elemmel bővült a közelmúltban, ezek: 

  • a vidéken élő családok igényelhető bölcsődei támogatása;
  • a speciális adózók (például őstermelők, katások, egyéni vállalkozók) könnyített családtámogatási feltételei;
  • a családi adókedvezmény megduplázása.

A területért felelős tárca, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), valamint fontos szakmai partnere, háttérintézménye, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) már meg is vizsgálta, hogy mit szól a magyar társadalom a három új családpolitikai programhoz.

Kapcsolódó

Családi adókedvezmény dupla

A múlt heti kormányinfón bemutatott új, 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv részeként a duplájára emelkedik a családi adókedvezmény. Mindez két lépésben fog megtörténni: 50 százalékkal 2025 júniusában, majd újabb 50 százalékkal 2026 januárjától.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az összevont adóalapot nagyobb összegű családi kedvezménnyel lehet csökkenteni, vagyis a jogosultak kevesebb személyi jövedelemadót fizetnek be az államkasszába, a nettó jövedelmük pedig több lesz.

Mint ahogy az a KIM és a KINCS közös keddi sajtótájékoztatóján kiderült: a családi adókedvezmény megduplázása a anyagi családok terheinek általános csökkentése mellett alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a vágyott második, harmadik, sokadik gyermekek is megszülessenek.

Nézzük is a konkrét, nettó összegeket! 

  • Egy gyermek esetén most 10 ezer forint családi adókedvezmény érvényesíthető: ez az összeg 2025 júliusától 15 ezer forintra, majd 2026. január 1-jétől 20 ezer forintra fog emelkedni.
  • Két gyermeknél az érvényesíthető adókedvezmény összege a mostani gyermek/20 ezer forintról jövőre első körben gyermekenként 30 ezer forintra, vagyis összesen 60 ezer forintra nő, majd 2026 elejétől összesen 80 ezer forintra;
  • Három gyermeknél most 99 ezer forint az összességében érvényesíthető adókedvezmény, ez emelkedik 2025-ben gyermekenként 49.500 forintra, 2026. január 1-től pedig összesen majdnem 200 ezer forint a három gyermek után mindenestül érvényesíthető családi adókedvezmény összege.
  • Négy gyermeknél momentán 132 ezer forint a teljes summa, 2026 elejétől a kormány ezt egészen 264 ezer forintig növeli.

Pénz áll a házhoz, nem csoda, hogy az új intézkedések közül a családi adókedvezmény megduplázását ismerik a legtöbben – derült ki a KIM és a KINCS közös, ezer fős reprezentatív mintán alapuló felméréséből, amelynek adatait 2024. szeptember 11-25. között rögzítették.

Az sem véletlen, hogy a gyermekek után járó családi adókedvezmény emelkedéséről már több mint a magyarok fele (52 százalék) hallott a kutatás alapján: Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár szerint az intézkedés több mint egymillió gyermeket nevelő magyar család számára lesz elérhető.

A kutatás további főbb tanulságai: 

  • a családi adókedvezmény összegének megduplázásával az emberek 86 százaléka egyetért;
  • a férfiak és a nők egyenlő arányban (86 százalék) támogatják az intézkedést;
  • a fiatalok, a vidéken élők és az alapfokú végzettségűek körében az átlagnál nagyobb a támogatás, ahogy a gyermekesek esetében is kifejezetten nagy arányú az egyetértés;
  • a legnagyobb mértékben a 18 év alatti gyermeket nevelők (91 százalék) értenek egyet a családi adókedvezmény összegének emelésével;
  • a nagycsaládosok szintén az intézkedés legnagyobb támogatói között vannak (92 százalék);
  • a kiskorú gyermeket nem nevelők közül is tízből nyolcan szükséges intézkedésnek tekintik a családi adókedvezmény összegének két lépéses emelését;
  • a frissen bejelentett kormányzati projekttel szemben a budapestiek és a felsőfokú végzettségűek voltak a legelutasítóbbak: az előbbiek 15 százaléka, az utóbbiak 18 százaléka nem tartja szükségesnek az intézkedés bevezetését;
  • párkapcsolati forma tekintetében leginkább az élettársi kapcsolatban élők (88 százalék) érzik szükségességét a családi adókedvezmény megduplázásának.
Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legfrissebb kutatását bemutató budapesti sajtótájékoztatón 2024. október 22-én. MTI/Soós Lajos
Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legfrissebb kutatását bemutató budapesti sajtótájékoztatón 2024. október 22-én. MTI/Soós Lajos

A kutatással kapcsolatban lapunk kérdésére Koncz Zsófia elmondta: azért nem a 2008 óta változatlan összegű családi pótlékot duplázzák, mert a kormányzati meggyőződés, egyben a szlogen változatlan: ma is munka alapú társadalmat építenek, így a támogatás is csak munka alapon jár.

Várandósan is a családokért fáradozik az új államtitkár

Koncz Zsófia augusztus 1-jével váltotta Hornung Ágnest a családokért felelős államtitkári pozícióban. A második kisfiát váró 34 esztendős borsodi országgyűlési képviselő az elmúlt években miniszterhelyettesként dolgozott, előbb a Technológiai és Ipari Minisztériumban, majd az Energiaügyi Minisztériumban. Politikai pályáját a Fidelitasban kezdte, majd Magyarország washingtoni nagykövetségén dolgozott külpolitikai munkatársként.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a családtámogatások további egyszerűsítésének és bővítésének előkészítésében számít a munkájára.

A családtámogatások területéért Novák Katalin felelt család- és ifjúságügyért felelős államtitkárként 2014 és 2020 között, majd 2020–21-ben családokért felelős tárca nélküli miniszterként. 2021 decemberében jelentették be, hogy őt jelölik Áder János köztársasági elnök utódjának, ezt követően mondott le miniszteri pozíciójáról.

Utódja Hornung Ágnes lett a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkáraként. Az ő időszakában alakították át a babaváró hitelt és a csokot, valamint vezették be 2024 elejétől a CSOK Pluszt.

Augusztustól Hornung Ágnes az otthonteremtés finanszírozásához kapcsolódó pénzügyi folyamatok szabályozásának felülvizsgálatáért és egyszerűsítéséért, valamint a lakossági állampapír-stratégia megújításának koordinációjáért felelős kormánybiztosként folytatta a munkát.

Orbán Viktor már idén nyári, hagyományos miniszterelnöki tusványosi beszédében beharangozta a családi adókedvezmény megduplázását, mint a demográfiai hanyatlás megakadályozásának egyik tervezett eszközét.

Még bőven van hova eljutnia a bölcsődei támogatás hírének

Azt már Koncz Zsófia jelentette be új pozíciójában, hogy azok a vidéken élő, és munkába visszatérő szülők, akiknek a gyermekei szeptember 1-től bölcsődébe járnak, újra igényelhetnek támogatást a bölcsődei térítési díjhoz. A támogatást most először azok a szülők is igénybe vehetik, akik gyermeküket önkormányzati fenntartású bölcsődében helyezik el.

A pár tízezer vidéki kisgyermekes családot érintő intézkedés alapján országos átlagban tízből nyolcan egyetértenek ennek bevezetésével. Ám a bölcsődei költségek fedezésének új lehetőségéről egyelőre viszonylag kevesen hallottak (26 százalék) – jelezte vissza szintén a KIM-KINCS-kutatás.

A bölcsődei térítési díjak költségeinek fedezéséről az átlagnál többen hallottak a nők (29 százalék), a gyermekesek (29 százalék), különösen a kétgyermekesek (30 százalék), és a kisgyermeket nevelők (28 százalék), de a legtájékozottabbak a nyugdíjasok (34 százalék).

A kutatás arra is rávilágított, hogy a legnagyobb mértékben a községekben élők és a kisgyermekesek értenek egyet az új bölcsődei támogatással. Az intézkedéssel pedig a legkevésbé a budapestiek, az elváltak (19 százalék) és a felsőfokú végzettségűek (18 százalék) értenek egyet.

Egy „hátrahagyott” réteg kap most némi kompenzációt

Egy nemrégiben megjelent kormányrendelet értelmében október elsejétől egyszerűbben vehetik igénybe a babaváró támogatást, a CSOK Pluszt és a Falusi CSOK-kölcsönt a speciális adózási formákat választó egyéni vállalkozók, valamint a mezőgazdasági őstermelők.

Az igényléshez a speciális adózási formákat választó egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők számára elegendő lesz egy év speciális adózási formában eltöltött társadalombiztosítási jogviszony igazolása, valamint a bevételük 50 százaléka beszámíthatóvá válik jövedelemként a hitelbírálatnál.

Ezt szintén megvizsgálva szintén megérkeztek a KIM-hez és a KINCS-hez a visszajelzések:

  • eddigi ismertségben a speciális adózók könnyített feltételei tekintetében nincs érdemi eltérés a férfiak és a nők között: 38 és 36 százalékuk hallott az intézkedésről;
  • azonban az alapfokú végzettséggel rendelkezők jobban ismerik az intézkedést: 41 százalék;
  • a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében 34 százalékos az ismertség;
  • a gyermektelenek közül többen hallottak róla (42 százalék), mint a gyermekesek közül (36 százalék);
  • a speciális adózók kedvezőbb családtámogatási feltételeit a válaszadók háromnegyede támogatja.

Újabb nemzeti konzultáció indul, marad az 5 százalékos lakásáfa

Érkezik a gazdasági akcióterv: a kabinet célja, hogy a gazdasági növekedés 3 és 6 százalék között legyen lehetőleg már jövőre jövőre. A lakhatás kiemelt kormányzati stratégia, ahogy a lakhatási válság is megoldásért kiált.A részletekről ITT írtunk bővebben.