A NAV berkein belül működik a Pénzmosás Elleni Információs Iroda, amely most hozta nyilvánosságra 2016-os jelentését. Pénzmosás szempontjából az elmúlt években megszokottól nem sokban eltérő folyamatok zajlottak: az iroda összesen 8786 bejelentést kapott, ami némileg meghaladja az előző évi 8369-es esetszámot, ám messze elmarad a 2013-as 12 855-ös csúcstól.

A bejelentések többsége, 6969 bankoktól érkezett, jelentősebb számú bejelentést tettek még a pénzváltók (352) biztosítók (275), befektetési szolgáltatók (103). A 8786 esetből összesen 441 ügynél került sor az átutalás, pénzügyi művelet felfüggesztésre, büntetőeljárások során összesen 2,5 milliárd forintot biztosítottak - ami az éves több tízezer milliárdos pénzforgalom töredéke.

A jelentésből a száraz statisztikákon túl ugyanakkor fény derül arra is, hogy új pénzmosási és csalási módszerekre vagy azok jeleire bukkantak Magyarországon is.

A könnyű pénz lehetősége

Jelentés két új csalás terjedésére is felhívja figyelmet: az egyik a bináris opciókkal való kereskedés, amit a "könnyű pénz illúziójának" nevez a NAV jelentése. A bináris opció egy úgynevezett "yes/no proposition"-nel operáló iránykereskedés. A kereskedő nem a kereskedésre használt eszközt (áru, részvény, devizapár, stb.) vásárolja meg, hanem az eszköz árának egy adott időintervallumon belül valamely irányba való elmozdulásába "fektet be", azaz az árfolyam irányát becsüli meg. Így alapvetően kétféle kereskedési opció lehetséges: emelkedni vagy esni fog a mögöttes eszköz értéke a kötési árhoz képest a kereskedés lejáratának időpontjában. A lejárati idő lehet 5, 10, 20, 30, 60 perces, több napos, de akár csak 60 vagy 12 másodperces is.

A bináris opciókkal való kereskedés sokáig tőzsdén kívüli ügyletnek számított, 2008 óta azonban már lehetőség van tőzsdei kereskedésre is, mégis néhány kivételtől eltekintve a kereskedés nagyrészt szabályozatlan piacon, internetes kereskedelmi platformokon keresztül zajlik, ahol a brókercég és a kereskedő ellenérdekelt félként szerepel - hívja fel a figyelmet a jelentés.

A bináris opciós csalások fő elkövetési módjai az alábbiak:

  • Megnyert kereskedési pozíció esetén a brókercég nem írja jóvá az összeget az ügyfél számláján, nem teljesíti a kifizetést, illetve visszautasítja a befektetett eszköz visszatérítését.
  • Kifejezetten szofisztikáltan és jól szervezetten kapcsolódik a károsodott kereskedők ellen elkövetett csalás, amely során olyan cégek keresik fel a sértetteket, amelyek weblapjuk szerint kifejezetten a csalással megszerzett összegek visszaszerzésére specializálódtak: garantálják az elvesztett összeg visszaszerzését, amennyiben annak egy részét részükre előre megfizetik. Ezek a cégek az átutalás teljesítése után általában elérhetetlenné válnak.
  • Gyakori az internetes kereskedési platform, illetve a kereskedési szoftverek manipulálása annak érdekében, hogy a kereskedési pozíció mindenképpen vesztes legyen.

A francia piacfelügyelet adatai szerint a bináris opciókkal kapcsolatos panaszok rendkívüli mértékben megnőttek: míg 2010-ben mindössze 64 panasz érkezett be a felügyelethez, addig 2015-ben a panaszok száma meghaladta az 1600-at.

Érdemes párhuzamot vonni az emelkedés, valamint a feketelistán szereplő - csalás elkövetésével összefüggésbe hozható - oldalak számával: 2010-ben 4, 2015-ben már 360 ilyen oldalt azonosítottak. Magyar sértettekről jelenleg nem áll rendelkezésre adat; ám a Pénzmosás Elleni Információs Iroda elemző-értékelő tevékenysége során elemzett ügyek között a bináris opciós csaláshoz, mint alapcselekményhez kapcsolódó pénzmosási bűncselekmény elkövetése jelent meg.

Bitcoin és társai

Új elemként jelentek meg a jelentésben a virtuális pénzekkel való csalások. Legismertebb képviselőjük a bitcoin, ám több ilyen rendszer is működik. A virtuális pénzek léte vagy azok használata önmagában nem számít kockázatosnak pénzmosási, illetve terrorizmus finanszírozási szempontból, hanem azok a titkosítási-informatikai megoldások alkalmazások, amelyek lehetővé teszik az interneten a személyazonosság elfedést - írja a jelentés. (Ez már Észak-Koreának is szemet szúrt, az erről szóló cikkünket itt olvashatja.)

Ugyanakkor a Europol által kiadott internetes szervezett bűnözésre vonatkozó fenyegetettségi elemzése rámutat, hogy a virtuális fizetőeszközök bűnös szándékú felhasználása átlépett egy határt, így a rendvédelmi szervek fokozott figyelme indokolt. Az Europol és külföldi társszervektől származó információk alapján feltételezhető, hogy virtuális fizetőeszközök alkalmazása elsősorban kábítószer- és fegyverkereskedelem, egyes internetes csalásoknál illetve és a terrorizmusfinanszírozás kapcsán merülhet fel.

Van amikor szimpla piramisjátékról van szó

Virtuális fizetőeszközökkel hagyományos és ismert pénzmosási módszerek is új színezetet kaphatnak. Ilyen a "money mule" jelenség; ebben az esetben az elkövetők magukat virtuális pénzváltó platformok képviselőjének kiadva munkaszerződést ajánlanak, amelynek keretében a megkeresett fél "munkája" annyi lenne, hogy saját fizetési számláján a pénzváltótól származó jelentősebb összegeket kell fogadnia, majd azt készpénzben felvenni, vagy a "munkáltató" által megadott fizetési számlákra továbbutalni - természetesen jutalékért cserébe.

Indokolt tehát a fokozott óvatosság, hiszen aki egy ilyen, a felületes szemlélő számára akár igen vonzónak tűnő ajánlatot elfogad, maga is érintetté válik a pénzmosás bűncselekmény elkövetésében - annak büntetőjogi következményeivel együtt - figyelmezett a NAV.

Egy másik jelenség, hogy bűnözői csoportok a bitcoint vagy más virtuális fizetőeszközbe való befektetést hívószónak használják, miközben szimpla piramisjáték szervezésre használják fel az így beszedett pénzeket. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda 2016. év során összesen 10 olyan bejelentést kapott, amelyben virtuális fizetőeszköz valamilyen módon érintett volt.