A mai lépés összhangban van a jegybank eddigi kommunikációjával, amely szerint az alapkamat tartós tartására lehet számítani a közeljövőben - kommentálta a kamatdöntést Balázs Flóra, a Budapest Alapkezelő Zrt. elemzője.

A hónapban fontos bejelentés érkezett az MNB részéről a 3 hónapos irányadó jegybanki eszköz átalakításával kapcsolatban. A nem konvencionális eszközök segítik a jegybankot abban, hogy célzottabban tudjon lépni, és az alapkamat változtatása nélkül is befolyásolhassa a monetáris kondíciókat. A lépés hatására a bejelentés óta a rövid hozamok a 0,8 százalékos szintről 0,55 százalékra mérséklődtek, és további csökkenés várható. Ha a jegybanknak sikerül e lépésével a BUBOR-kamatokat jóval az alapkamat alatti szintre mérsékelni, akkor várhatóan hosszabb ideig nem fog változtatni irányadó rátáján.

A kormány 2017-re tervezett költségvetési élénkítése és az MNB növekedési hitelprogramjának 100 milliárd forintos keretösszeg-bővítése is hozzájárulhat a növekedés élénküléséhez. Az infláció továbbra is mérsékelt marad hosszú távon, azonban az év eleje óta tapasztalt magas, 6 százalék körüli béremelkedés a lakossági fogyasztás bővülésén keresztül a maginfláció lassú emelkedése irányába hathat. A hazai folyamatok az irányba mutatnak, hogy a gazdaság további élénküléséhez nincs szükség további lazításra - véli az elemző. A Brexitnek csak mérsékelten lehet közvetlen hatása a magyar gazdaságra. Az elmúlt időszakban sem a Fed, sem az ECB nem változtatott irányadó rátáján, így ez is lehetővé teszi az MNB számára az alapkamat további tartását.

A két héttel ezelőtt bejelentett intézkedés, azaz a három hónapos betétre bevezetett mennyiségi korlátozás is azt sugallta, hogy az MT a jövőben kisebb figyelmet kíván fordítani az alapkamat szintjére, és a gazdaságban uralkodó pénzügyi kondíciókat inkább már a jegybanki betétbe elhelyezhető likviditás mértékén keresztül kívánja majd befolyásolni - mondta Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.

Alapesetben sem idén, sem pedig jövőre nem vár kamatváltoztatást az MNB-től. Jelenleg lefelé mutató kockázatok övezik az előrejelzést, hiszen az MNB a külső eseményekre reagálhat az alapkamat csökkentésével. Ilyen esemény lehet, ha a Fed még tovább késlelteti a következő kamatemelés időpontját, valamint az ECB újra kamatot csökkent, valamint az eszközvásárlási programját meghosszabbítja és kibővíti.

A július közepén bejelentett változások miatt kicsi annak az esélye, hogy az MNB az alapkamat vágásának felújításával folytatná a monetáris enyhítést. Így az jegybanki alapkamat 2018 elejéig-közepéig változatlan maradhat - véli Oszlay András, a Takarékbank Zrt. elemzője.  Akkor az addigra a jegybanki cél közelébe kerülő infláció teszi majd szükségessé a kamatemelési pálya megkezdését.

A kamatfolyosót meghatározó eszközök kamatlábát azonban az MNB addig is változtathatja. A kamatdöntés bejelentéséig gyengülő pályán mozgó forint a bejelentés óta kisebb kilengést követően a 313-as szint körül látszik stabilizálódni az euróval szemben.

Az MNB két eszközre koncentrál, amelyek a konvencionális monetáris politika részei, azonban aktív és a nyilvánosság előtt hangsúlyozott irányításuk 2016 előtt nem volt szokásos - állapította meg Kiss Mónika, az Equilor Zrt. vezető elemzője.

Az egyik, hogy a bankközi kamatok ingadozásainak korlátozására az MNB az egynapos lejáraton aszimmetrikus kamatfolyosót tart fenn. A kamatfolyosó szélessége jelenleg 120 bázispont.

A másik eszköz a jegybank három hónapos betéti eszköz tendere. Az MNB júliusi döntése értelmében 2016 augusztusától a jelenlegi heti gyakoriság helyett havonta egy alkalommal kerül sor az irányadó három hónapos jegybanki betéti eszköz tenderére, októbertől pedig korlátozzák a tenderen elfogadott banki ajánlatok mennyiségét, ami jelenlegi 1600 milliárd forintnál.

A döntések a közeljövőben már havi szinten beavatkozást jelenthetnek a korábbi szigorúan kereslet-kínálati alapon működő rendszerbe és közvetve befolyásolják a forint árfolyamát - fogalmazott az elemző.