Alaposan átalakította a kormány a saját költségvetését azzal a 36 "költségvetési bizottsági" javaslattal, amelyet a testület szerdai ülésén ismertetett. Ennek fő pontjaként a tervezett 100 milliárd forintról 70 milliárd forintra csökkent az Országvédelmi Alap, azaz a költségvetés makrogazdasági kockázatainak tartaléka. Zömmel az innen elvett pénzből kapnak plusz milliárdokat a kormány látványberuházásai és néhány politikailag támogatott szervezet - a kiadási előirányzat szerint.
A módosító javaslatok a 2016-os költségvetés kereteit nem írják át, az államháztartási hiány így a tervezett 761,6 milliárd forintról 760,56 milliárd forintra mérséklődik. Amennyiben a parlament is elfogadja a kormány végleges javaslatát, úgy 2016-ban az állam 15 800, 3 milliárd forint bevételre tesz szert, amivel szemben 16 560,9 milliárd forintos kiadás áll. A szerdai módosításokkal gyakorlatilag kezd végleges formát ölteni a költségvetés. Igaz, még a végszavazás előtt felbukkanhatnak újabb módosítók, azok elvileg már nem érinthetnék a költségvetés szerkezetét - bár ennek ellenkezőjére is volt már példa.
A kormány több sportcélokat szolgáló javaslatot tett: plusz 1,3 milliárd forintot kap a Nemzeti Sportközpont működési kiadásokra, így az intézmény összesen 5,9 milliárd forintot költhet a Tüskecsarnok, uszodák, tanuszodák a nemzeti kézi és kosárakadémiák támogatására. A kormány arra is javaslatot tett, hogy a 2017-es győri Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál rendezési költségeire 3,2 milliárd forintot kapjon a város (fideszes képviselők eredetileg ennél magasabb összegért lobbiztak). A 3,2 milliárd forintból újabb sportlétesítmények épülhetnek, illetve a meglévőket fejlesztik - derül ki a módosításból. A kormány javaslatára plusz 500 millió forintot szavaztak meg a 2016-os riói olimpiai részvételre, így erre 3,2 milliárd forint jut. Emellett azonban 800 millió forintot kap az MTK is a Városmajori Sporttelepének fejlesztésre.
A környezetvédelem is Lázár fennhatósága alá fog tartozni
Jól lobbizott Kósa Lajos, Debrecen volt polgármestere, így a városi regionális repteret üzemeltető cég működésre 400 millió forint támogatást kaphat. Bár a reptér a Wizz Air egyik bázisreptere lett és a létesítmény üzemeltetése veszteséges, annak regionális jelentősége miatt a kormány mégis a támogatásáról döntött. Emellett 500 millió forinttal 1,5 milliárdra nő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NK) működési kiadása: a plusz pénzt egy székelyudvarhelyi fiókintézet gründolásra használják fel. A döntés pikantériája, hogy a NK-t az a Szász Jenő vezeti, aki korábban a székelyföldi magyar város polgármestere volt. A kormány további 300 milliós támogatást is megszavazott nemzetstratégiát kutatóknak. A Miniszterelnökség keretein belül már eddig is számos kutatóintézet és alapítvány működött, ezek sora most egy újabbal bővül: a Batthyány Lajos Alapítvány egyelőre 200 millió forintos támogatással indul a javaslat szerint.
Lázár János "birodalma" is tovább bővül, a környezetvédelemmel. Mint az közismert, 2010-ben az önálló környezetvédelmi minisztériumot a kormány megszüntette, azóta a magyar környezetvédelmi intézményrendszer leépítése folyik, ugyanis a kormány(fő) a környezetvédelem szakértőiben csak a nagy beruházások kerékkötőit látta - ahogy erre számos fideszes képviselő is rámutatott. A feladatot egyébként, a minisztériumok úgy dobálják, mint a forró krumplit: egy kormányzati indítványból derül ki ugyanis, hogy 2016-ban a környezetvédelmet már nem a mezőgazdasági tárca, hanem a Miniszterelnökség felügyeli.
Jó lesz a bankoknak és Szijjártónak
A kormány a múlt héten tett javaslatot egy új bankadó-kedvezmény bevezetésre, amelyet a hitelezésüket növelő bankok vehetnek igénybe. Emiatt 10 milliárd forint kiesik a bankadó-bevételekből, így ebből 79,2 milliárd folyhat be 2016-ban a büdzsébe. A tízmilliárdos bevételcsökkenést a kormány a Országvédelmi Alap csökkentésével ellensúlyozza.
Szijjártó Péter is örülhet, ugyanis a felügyelete alatt álló Eximbank - amelyet jövőre mellesleg 50 milliárd forintot kap az adófizetők pénzéből - további 2,5 milliárdot költhet el a déli nyitásra. Az állami tulajdonban lévő Eximbank ugyanis csatlakozna az EU-Afrika Infrastrukturális Alaphoz, amelynek révén "magyarországi vállalkozások új megrendelésekhez juthatnak". A déli nyitás keretében új nagykövetségek is nyílnak Taskentben, Addisz-Abebaban, Manilában, Wellingtonban, Accrában és Luandában. A nagykövetségek megnyitására, az első titkár és az őket kiegészítő egyéb külügyi, titkosszolgálati személyzet költségeire 3,7 milliárd forintot adnak, amit a kormány és a költségvetési bizottság szerdai ülésén megszavazott.
Lesz itt minden: lőtér, uszoda
Jelentősen 12,1 milliárd forinttal megemelik a "nemzetgazdasági támogatások" kiadási sort, így "újraiparosításra", "iparfejlesztésre" a kormány jövőre 15 milliárd forintot költhet. Az előirányzatból a kormány olyan cégeket kíván támogatni, amelyek nem férnek hozzá az uniós támogatásokhoz. A cél a tőkehiányos hazai nagyvállalkozások támogatása, pontosabban ezek kapacitásnövelő beruházásaira adható ez a pénz. Ugyancsak a kormány döntésével 2,4 milliárd forintból fölújíthatják a Budai Vigadót.
A már amúgy is bőséges költségvetési pénzből működő Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) is többet kap, plusz 12,5 milliárd forintot kap. Ez a Ludovika Campus fejlesztésre megy: új oktatási épület, uszoda, lőtér, vívóterem épülne a pénzből, de jutna lovardára és istállóra is az Orczy-kertben. Sőt, a bizottság ülésén kiderült, hogy az NKE számára az egész Ludovika-Orczy-kert már kicsi, ezért egyes részlegeket a Népligetbe telepítenének. A Lakitelek Főiskola is jól lobbizott, hisz a felújítási kiadásaira 2,6 milliárd forintot szavazott meg a fideszes többség az eredeti kereten felül.
A kormány támogatott néhány bizottsági és képviselői indítványt is: így Lázár János képviselő indítványára plusz egymilliárd forintot kap a Fővárosi Operettszínház a működési kiadásaira. Szintén a miniszter javaslatára azt a 6,2 milliárdot, amit a Liget Budapest programra terveztek, beolvasztják az Emmi költségvetésébe. A kormány támogatta azt képviselői indítványt is, ami az első világháborús megemlékezésekre új előirányzatot hozott létre - egymilliárd forintos kerettel.