Pénteken új emlékérméket bocsát ki a jegybank Kossuth Zsuzsanna, Magyarország első főápolója születésének 200. évfordulója alkalmából. Az egyik érme ezüstötvözet és 10 ezer forint névértékű, a másik, 2 ezer forint névértékű érme pedig rézötvözetből készült. Az előbbiből összesen 5 ezer darab, az utóbbiól pedig 6 ezer darab készíthető.
Az emlékérmék előlapján egy XIX. századi tábori kórházi jelenet látható, a hátlapjukon pedig Kossuth Zsuzsanna félalakos ábrázolása mellett látható a "HAZÁNK ELSŐ FŐÁPOLÓJA" és "1817-1854" felirat. Az emlékérméket Erőss Ildikó tervezte.
Magyarország főápolója
Zsuzsanna Kossuth Lajos legfiatalabb húga és 1849-ben nevezték ki tábori kórházak főápolónőjévé. Munkájának eredményeként három hónap alatt hetvenkét tábori kórházat létesített és biztosította, hogy önkéntes adományokból önként jelentkezők végezzék a sebesültek és betegek ápolását, ellátását.
Ilyen felelős poszt betöltésére először került sor a hazai ápolás területén - derül ki a Magyar Ápolási Egyesület Kossuth Zsuzsanna életéről szóló összefoglalójából. Kossuth Zsuzsanna a szabadságharc bukása után Magyarországon segített több, az osztrák elnyomás elleni szervezkedést, ám 1851 végén letartóztatták, majd azzal a feltétellel helyezték szabadlábra, hogy családjával együtt elhagyja az országot és Európát (Kossuth Lajos ekkor már az Egyesült Államokban volt.) Ahhoz, hogy külföldre mehessenek sok pénz kellett, édesanyja beteg volt, így útjuk Lipcsén át Brüsszelig vezetett, ahol végül engedélyezik maradásukat.
Kossuth Zsuzsanna betegen, elgyötörten kitanulja a csipkeverést, s maradék, csekély tőkéjéből kis üzemet nyit, hiszen családjának nincs miből élni. Különösen fájdalmasan érinti, hogy az egész Európában szétszóródott magyar emigráció egy része azzal kezdi vádolni, hogy az ország javára gyűjtött pénzt anyjára és családjára fordította. 1852 végén édesanyja meghalt, s az osztrák követ követelésére csak éjjel temethették el.
Néhány hónap múlva Zsuzsanna az Egyesült Államokba utazhatott. Ott sem akart abból élni, hogy ő Kossuth Lajos mártír húga. Dolgozni kezdett, csipkeverő műhelyt nyitott. Beteg tüdeje először javulni kezdett, majd a megfeszített munka miatt állapota rosszabbra fordult. Végül 1854. június 29-én harminchét éves korában meghalt. Hamvai ma is New Yorkban nyugszanak, eddig még nem hozatták haza.