A gázkonferencián magas rangú tisztségviselők vettek részt, mások mellett Sandra Oudkirk, az amerikai külügyminisztérium energetikai diplomáciáért felelős helyettes államtitkára, Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiapolitikáért felelős alelnöke, az Atlanti Tanács kutatói, a V4-es országcsoport nagykövetei. Magyarország a visegrádi csoport soros elnökeként vett részt a tanácskozás szervezésében.
"Az egész program célja az energia-diverzifikációs programok megismertetése, elősegítése. Magyarország jelenleg csakis orosz gázt vásárol, s ezen a helyzeten a közeljövőben változtatni szeretnénk. 2020-ban jár le Magyarország hosszú távú szerződése Oroszországgal, és a mostani konferenciát is azért szerveztük, hogy 2020-tól egészségesebb energiaellátása lehessen Magyarországnak, vagyis az orosz gáz mellett egyéb, alternatív források is megjelenhessenek" - mondta Ságvári.
Az Európai Unión belül létrejövő energiauniónak nem csak gazdasági, hanem politikai céljai is vannak. A gazdasági cél a szükséges infrastruktúrák kiépítése, a politikai cél pedig az, hogy minden tagországnak legalább három különböző forrásból származzék energiahordozója, mert ez a versenyhelyzet mellett a függetlenséget is biztosítja.
A nagykövet kitért az amerikai energiapiaci helyzet változására is: technológiai fejlődésnek köszönhetően az elmúlt 10-15 évben az Egyesült Államok energia-importőrből energia-exportőrré vált, előbb a gáz-, majd az olajszektorban is. "Donald Trump amerikai elnök egyértelműen meghirdette az energiadominancia politikáját" - fogalmazott.
Pillanatnyilag ugyan az amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) még drága, drágább, mint az orosz, vagy a norvég gáz, de a legtöbb elemző arra számít, hogy 5-10 éven belül Európában nagyon komoly piaci verseny alakul ki a vezetékes gáz és az LNG-gáz, illetve a nagy exportőrök, az Egyesült Államok és Oroszország között. (Adriai gázmezőhöz jutott a Mol leányvállalata.)
Arra a felvetésre, hogy az energiapiac nem csupán gazdasági-gazdaságossági, hanem politikai kérdés is, Ságvári Pál leszögezte: "Magyarország számára kifejezetten nemzetbiztonsági kérdés, hogy energiaforrásainkat 2020 után részben bővíthessük". Az orosz gáznak 2020 után is lesz helye a magyar piacon, de nagyobb választék esetén Magyarország előnyösebb helyzetbe kerülhet.
Arra a kérdésre, hogy energia-beszerzéseinek bővítésekor Magyarország honnan vásárolhat gázt, azt mondta: Magyarország számára a legfontosabb az európai uniós terv, az úgynevezett észak-déli folyosó, amely összeköti a Baltikumot a Balkánnal, valamint a lengyel és a litván LNG-terminálokat a horvát és a román partokkal. "Most elsősorban a romániai, a fekete-tengeri energiaforrások várható behozatalára összpontosítunk, a kitermelők még az idén dönthetnek a szükséges beruházásokról".
Az Ukrajnát elkerülő és Európát megosztó, egyelőre még csak tervezett Északi Áramlat 2 vezetékkel kapcsolatban hangsúlyozta: jelenleg ez a legvitatottabb tervezet egész Európában, az európai országok fele támogatja, a másik fele viszont elutasítja. "A nyugat-európai országoknak gazdasági érdekük az Északi Áramlat 2 megépítése, hiszen ezzel közelebb kerülnek a jövendőbeli orosz gázmezőkhöz. De Kelet- és Közép-Európában fordított a helyzet, hiszen az Ukrajna felől érkező gáz olcsóbb".
A nagykövet álláspontja szerint a megosztottságot elsősorban az eltérő gazdasági érdekek magyarázzák, még akkor is, ha Angela Merkel német kancellár a napokban kijelentette: a tervezett gázvezeték ügye, éppen Ukrajna okán, geopolitikai fontosságú is. "Az Egyesült Államok a saját LNG-exportját akarja elősegíteni, s ezzel tulajdonképpen meg is jelent az amerikai-orosz verseny az európai piacért".
"Magyarország arra a helyzetre készül, hogy 2020 után sok bizonytalanság várható, s nem tudható, hogy az orosz gáz pontosan melyik útvonalon is érkezik majd, ezért minden lehetőséget nyitva hagyunk".
A kép forrása: Shutterstock.