Hétfőn szavaz a parlament a cigaretta kereskedelem monopolizálásáról - elvileg. Gyakorlatilag a lapunkhoz befutó információk szerint minimum kétesélyes az ügy. Információink szerint a kormánypárti frakció is megosztott a jogszabállyal kapcsolatban, mert a törvényt ellenző lobbiszervezeteknek sikerült kihangsúlyozniuk, hogy gazdasági és társadalmi aknákat rejt a cigaretta kereskedelem monopolizálása. Míg a törvény mellett érvelőknek csak annyit sikerült bizonyítaniuk, hogy az unióban nem ismeretlen a rendszer, sőt van ahol működőképes.

Magyarországon merőben új helyzetet teremtene a jogszabály, és a kereskedelem az unió területén a legszigorúbbá válna. Az más kérdés, hogy jogászok szerint a törvény a jelenlegi formájában több hibát tartalmaz - nem fogalmaz pontosan, még az a verzió sem, amely nemrék került fel a parlament honlapjára. (Ez három szcenáriót is tartalmaz, más-más hatálybalépési feltételekkel.) A legkevesebb a szemantikai javítása a törvénynek, ám azzal aligha lehet hatástalanítani az elrejtett aknákat. Komoly makro és mikro gazdasági kár keletkezhet a monopóliumból.

Kapcsolódó

A cigaretta forgalmazásból tavaly 380 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek (jövedéki adó és áfa). A piac 500 milliárd forint forgalmát alapul véve a fennmaradó 120 milliárdból a gyártók és forgalmazók nyereségadót, a munkavállalók szja-t fizetnek, tehát a cigarettából és dohánytermékekből az állam jóval 400 milliárd forint feletti bevételre számíthat. A GfK Hungária Piackutató Intézet most készített elemzése szerint a cigaretta fekete kereskedelme tavaly 4,2 százalék volt. Az átgondolt kormányzati adóemelések és a NAV hatékony ellenőrzési rendszere eredményeként lényegében a mélypontra esett a feketekereskedelem (2005-ben 28 százalék volt). A 2012-es előrejelzés (dohánytermék forgalmazás monopólium nélkül) 5-6 százalék közé teszi a feketekereskedelmet, ami valamivel több mint 13 milliárd szálas (cigaretta, sodró dohány nélküli) fogyasztás mellett továbbra is kezelhető méret. A néhány százalékpontos növekedés a 2012-es erőteljes jövedéki adó emelkedésnek és az áfa változásnak a következménye. Ha egy ilyen emelkedő feketekereskedelmi környezetben szakadna a piacra a termék elérését nagyban megnehezítő jogszabály, 2013-ra a feketekereskedelem 7-10 százalék közé ugrana, ami alsó hangon 30 milliárd forint jövedéki adó és áfa kiesést okozna a költségvetésben (a pontos számot nehéz megmondani, mert nem tudni hogyan hat a fogyasztásra a cigarettázást szigorító jogszabály és az új elektronikus termékek egyre népszerűbbé válása).

A makrogazdasági károk könnyebben kompenzálhatók, mint a mikrogazdaságiak. A dohányértékesítési monopólium maximum 6000 értékesítő hellyel számol. Ez önmagában 500-800 munkahely megszűnését jelentené a disztribúciós oldalon, hiszen ha szűkül a fogyasztói végpontok száma, nincs szükség a jelenlegi számú területi képviselőre, értékesítőre. A kiskereskedelmi oldalon még nagyobb lehet a kasza. Jelenleg 40-45 ezer olyan fogyasztói (kiskereskedelmi pont) van, ahol hozzá lehet jutni dohánytermékhez. Ebből 18 ezer a forgalom 90 százalékát adja. Ebből (bár itt nem fogalmaz egész pontosan a jogszabály) minimum 12 ezernél megszűnik a cigaretta értékesítés. Az így kieső forgalom, ami egyrészt a cigaretta értékesítéséből származik, másrészt a cigaretta értékesítés mellé kapcsolódó napi fogyasztási cikk (kis sarkítással párizsi) eladása hozza, arra kényszerít kereskedőket, hogy visszaadják az ipart. A GfK számítása szerint 2500-3500 üzlet megszűnésével lehet emiatt számolni, ami 5-10 ezer közé tehető munkahely megszűnését jelenti. Mivel itt mikro vállalkozások zöméről van szó, emberek exisztenciája kerül veszélybe főként olyan területeken, ahol semmilyen munkalehetőség nincs.

Ettől függetlenül még az is lehetséges, hogy mindezek ellenére, csont nélkül megy át a parlamentem a szabályozás, ugyanis az alkotók is komoly lobbierővel bírnak a Fidesz frakción belül.