A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

− Az elmúlt időszakban gyakorlatilag teljesen átalakult az energetikai államtitkárság. Miben hozhat új irányt az új vezetés?
− A tárca a parlament által is elfogadott energiastratégiában fogalmazta meg a terület főbb irányait és lehetőségeit, jelentős változás tehát ebből a szempontból nem várható. Az egyetlen kisebb módosítás az lehet, hogy a jövőben az energiapolitika és klímapolitika jobb összehangolására törekszünk, távlatilag pedig ez a cél a közlekedés és a környezetvédelem kapcsán is. A jogszabályi háttér megteremtése komoly terhet jelent, a minisztérium minden rendelkezésére álló eszközt és erőforrást a feladatok végrehajtására használ fel.

Újabb forrásokhoz juthat a zöldenergetika

− A megújuló energia új támogatási rendszere (Metár) indulása után lehet számítani a széltender kiírására is?
− A Metárt 2013. január elsejétől kívánjuk elindítani, jelenleg az előkészítő munkálatok folynak, a menetrendet előreláthatólag tartjuk. Ezzel természetesen tér nyílik majd a szélenergia hasznosítására is, ehhez meg kell vizsgálni, hogy Magyarországon mely régiókban lehet a szélenergiának jövője. Emellett fontos lenne olyan technológiákat is figyelembe venni, amelyek tovább javítják az ismert megoldások hatékonyságát − a kutatás-fejlesztésben további tartalékok lehetnek. Azt azonban korai lenne kijelenteni, hogy már a jövő év első felében elindulna széltender.

− Mindez mennyiben befolyásolja a 2020-as megújulócélok teljesítését? Bővülhetnek a rendelkezésre álló források?
− A vállalások teljesítésében nagy szerepe lesz az erőművi szektornak, a piacjavító intézkedéseknek, a megújuló energiaforrások terjesztésének is. Idén 160 milliárd forint szabadulhat fel épületenergetikai és energiahatékonysági programokra az Új Széchenyi tervben. Ebből 120 milliárdot az épületgépészetre, energetikai hatékonyságjavításra, 40 milliárdot pedig az ezekhez kapcsolódó megújuló energetikai fejlesztésekre szánunk. A 120 milliárdos forrás az első jelentős lépést jelenti abba az irányba, hogy 2020-ra az állami és köztulajdonban lévő épületek a nulla energiaigényhez közelítő hatékonyságot érjenek el. A korábban indult 3 milliárdos keretű napkollektoros lakossági pályázaton eddig több mint kétmilliárd forintot kötöttek le, a pályázat határidejét már korábban március 31-re módosította a tárca. A programban 50 százalékos támogatási intenzitással, legfeljebb 800 ezer forintra pályázhatnak családi és társasházak használati meleg vizet előállító napkollektorok telepítésére. Jelenleg vizsgáljuk további lakossági programok lehetőségét, erről egyeztetések folynak az Európai Bizottsággal.

Beszállítókat keresnek a paksi bővítéshez

− Jelentős forrásokat igényel az atomerőmű bővítése is. Mikor várható az ehhez kapcsolódó tender kiírása?
− Az MVM Zrt. a Lévai Projektben elemzi a technológiai lehetőségeket. A világ láthatóan visszatért már a Fukusima előtti fejlesztési vonalra, az USA-ban például nemrég döntöttek két atomerőművi blokk építéséről. A következő uniós támogatási periódusban, 2014 és 2020 között számos olyan projekt indulhat, amely fellendülést hozhat Európának a nukleáris piacon. Mindezek alapján a magyarországi tender ideje is eljön majd, az időpontról azonban egyelőre korai lenne nyilatkozni. A tárgyalások már zajlanak, ezek a technológiák megismerését szolgálják, főleg abból a szempontból, hogy a magyar háttériparnak milyen szerepe lehet a bővítésben. Az MVM pedig már felmérte a lehetséges beszállítói kört.

− A pécsi uránbányászat állami részvételű újraindítása összefügghet a paksi bővítéssel?
− Az uránbányászat hosszú távú ellátásbiztonsági kérdés. Pécsett jelentős készletek állnak rendelkezésre, az uránérc rendkívül piacképes termék, így önmagában − tehát a bővítéstől függetlenül − is érdemes a kitermelésben gondolkodni. A pécsi uránbányászat két éven belüli újraindítását reális, vizsgálandó lehetőségnek tartom.

Az MVM tárgyalhat az orosz gázról

− Az épülő gázvezetékekkel valóban függetlenedhet Magyarország az orosz gáztól? Milyen szerepe lesz ebben az MVM-nek?
− A teljes függetlenedés irreális elvárás lenne, a gázvezetékprojektek elsősorban a régiós ellátásbiztonságot szolgálják, a határkeresztező kapacitások fejlesztésével Magyarország ellátó szerephez juthat a régióban, de javulhat a hazai piac működése is. Az MVM feladata a szlovák−magyar gázvezeték megépítése és majdani üzemeltetése lesz, a tervezés-kivitelezés elől a következő hetekben minden akadály elhárulhat, így 2015-re valóban érkezhet gáz Magyarországra ezen az útvonalon. A vezeték itthoni szakasza 35 milliárd forintból épülhet meg, ebből 8 milliárd lehet az uniós támogatás. Már megvalósult a magyar−horvát és a magyar−román összeköttetés, tavaly fejeződött be a HAG-vezeték 15 százalékos kapacitásbővítése is, így nagyobb mennyiségű gáz érkezhet a spot piacokról. Az MVM az Agri és a Déli Áramlat projektekben is szerepet vállalt; mindkét fejlesztés megvalósíthatósági tanulmányai készülnek, eredmények májusra várhatók. Ugyanakkor a Nabucco egy összeurópai érdekeket szolgáló fejlesztés, amely mellett a magyar kormány is következetesen kiáll.

− Nem kerülhető meg az orosz hosszú távú gázbeszerzési szerződés, illetve annak újratárgyalása... Ebben már az E.On gázüzletágát megvásárló állami szereplő vesz majd részt?
− Az E.On és a Gazprom közötti hosszú távú gázszállítási szerződés 2015-ben jár le, az újratárgyalási folyamatban a magyar kormány részéről az MVM lehet a tárgyalópartner. Az E.On gázüzletágának megvásárlására irányuló tárgyalások kapcsán egyelőre annyi látszik, hogy 2015-től merőben új helyzet áll majd elő, jelenleg az állami szerepvállalás lehetőségeit vizsgáljuk.

Nem lesz gázáremelés

− A gáznál maradva: sokáig megkerülhetetlennek látszott a kormány részéről az árbefagyasztás, 2011 végén azonban mégis az emelés mellett döntöttek. Várható újabb gázáremelés?
− Tavaly év végén az árfolyamviszonyok miatt fenntarthatatlan nyomás nehezedett az árképzésre. A tárca ezért egy minimális emelésre tett javaslatot. A lépéshez azonban más, a lakosság érdekeit szolgáló intézkedések is társultak, például a kiszolgáltatott fogyasztókat segítő téli kikapcsolási moratórium. Továbbra is vizsgálni kell, hogy miért nem tükröződik az importgáz árában az, hogy Magyarország más európai országoknál közelebb esik a gázforrásokhoz − ennek a költségekben is meg kellene mutatkoznia. A folyamat ugyanakkor kettős, az orosz féllel folytatott ártárgyalások mellett a belső piaci szereplőknek lehetőséget kell adnunk arra, hogy kedvezőbb árú gázhoz jussanak. A közeljövőben nem számítok a gáz árát növelő intézkedésre.

− Horváth Péter, a Magyar Energia Hivatal elnöke nemrégiben a gázár szociális differenciálásáról beszélt. Mi erről a tárca álláspontja?
− A törekvéssel egyet lehet érteni, ez azonban nem jelentheti a korábbi szociális alapú gázárrendszer visszavezetését. Az energiaköltségek nagy terhet jelentenek a magyar fogyasztóknak, ezért mindent el kell követni, hogy a rászorulók valódi segítséget kapjanak. Elemezni kell, hogy az átlagnál több áramot vagy gázt fogyasztók támogatása mennyire indokolt, jogos elvárás, hogy "luxusfogyasztást" ne kedvezményes energiából valósítsanak meg. Emellett fel kell mérni, hogy vannak-e olyan felhasználási módok, amelyek a klímaváltozás szempontjából előnyösebbek, a minisztérium ennek jegyében támogatná a villamos energia alapú fűtés terjesztését. Utóbbi növelné az ellátás flexibilitását, hiszen áramot kőolaj, földgáz, megújuló vagy nukleáris alapon is elő lehet állítani. Ma ezt az árak nem teszik lehetővé, de a tervek között szerepel egy ehhez szükséges támogatási rendszer kialakítása, például az éjszakai áramra építve.

Új engedélyezési modellre van szükség

− Visszatérve az energiahivatalra: korábban volt szó arról, hogy felállna egy energetikai csúcshatóság. A mostani MEH már annak tekinthető?
− Az első lépést ebbe az irányba a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet és a Magyar Állami Földtani Intézet összevonásával, az egységes Magyar Földtani és Geofizikai Intézet létrehozásával tettük meg, így szüntetve meg a földtani és bányászati szakigazgatás párhuzamosságait. Az egymástól elválasztott intézmények az állami feladatok ellátására kevésbé alkalmasak, finanszírozásuk gazdaságtalan. Több területen, például az engedélyezésnél célszerű lenne bevezetni az egyablakos ügyintézést, több tevékenységet házon belül, egyfajta energetikai csúcshatóság keretén belül rendezni. A piac átalakulása egy, a korábbitól eltérő engedélyezési modellt kíván.

− Ez egyben azt jelenti, hogy újabb feladatokat is kaphat a hivatal − például a hulladékgazdálkodással kapcsolatban?
− A minisztérium egyelőre a MEH két legújabb feladatának − a távhő- és a víziközmű-díjak meghatározásának − működését vizsgálja. A víziközmű-szektor a távhőnél is összetettebb megoldásokat kíván, itt most több mint 400 szolgáltató működik, a végcél pedig egy 30-40 szereplős piac kialakítása. Mindez időigényes, és nem is lesz zökkenőmentes folyamat. Az áram-, gáz-, távhő- és víziközmű-piac mellett a MEH tevékenységi köre a későbbiekben kiegészülhet új területekkel, például hulladékgazdálkodási feladatokkal. A professzionális működés többletlétszámot igényel, a lehetőségekhez mért bővítés már folyamatban van. A távhőszektorban viszont már most a korábbinál jóval működőképesebb helyzet alakult ki, de mód és szükség is van további javításra, finomhangolásra a szabályozásban.