Amíg a kaszinókat nem kötik be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, addig be kell zárni azokat, mert átláthatatlanul nyerészkedhetnek - mondta Schmuck Erzsébet LMP-s képviselő a parlament hétfői ülésén. Felvetette, hogy az egynegyed részben állami tulajdonú soproni kaszinó év végéig üzemelhet, utána koncessziós szerződést kell kötni.

Azt kérdezte, hogy Andy Vajnához, Szima Gáborhoz vagy Garancsi Istvánhoz kerül-e a jog. (A Napi.hu korábbi információi szerint az üzemeltető magyar partner nem Szima és Vajna, hanem egy Orbán Viktorhoz és a focihoz is közel álló üzletember, valószínűsíthetően Garancsi István lenne. Jelenleg a Szerencsejáték Zrt. és a Casinos Austria közös üzemeltetésében lévő soproni kaszinón kívül a milliárdos Vajna és Szima működtethet játéktermeket az országban a nemzetgazdasági tárca döntése szerint.)

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára vádaskodásnak nevezte az adócsalásra vonatkozó felvetéseket, kifejtve: legalább 96, legfeljebb 179 kamera van a nyolc kaszinóban, amelyek képeit a felügyelet ellenőrzi, emellett helyszíni és bizonylati ellenőrzéseket is tartanak. A soproni kaszinóra válaszul azt felelte: a törvényeknek megfelelően fognak eljárni.

Mik az állami földárverések tapasztalatai?

A három hektárnál nagyobb állami földrészletek eladása kapcsán Ikotity István LMP-s képviselő arról érdeklődött, hogy az első hét tapasztalatai alapján mi az állami földárverések eddigi egyenlege.

Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára sikeresnek nevezte a földértékesítési programot, mert körülbelül 60-70 százalékos érdeklődés mellett kelnek el a földek. Eddig 237 birtoktestet értékesítettek több mint hatmilliárd forintért és 6300 pályázati és értékesítési felhívást tettek közzé a három hektárnál kisebb területekről. Az állami vagyonnal felelősen kell gazdálkodni, ezért a legjobb árat kell kapni a földekért - mondta Bitay.

A földárverések a vidék elnéptelenedéséhez vezetnek?

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint az országszerte zajló földliciteken - amelyet földrablásnak, földzsákmányolásnak nevezett - a Fidesz akaratára privatizálják az állami földeket. Szerinte az állami földek eladása erősíti a vidék elnéptelenedését, a földbárok majd ott állnak a hatalmas földeken munkások nélkül. Hozzátette: a 21. század az ivóvízről és az élelmiszerről szól, ezért az államoknak indokolt a beavatkozás lehetőségét fenntartani az élelmiszertermelésbe.

Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy törvényileg szabályozott árveréseken adják el a földeket, amelynek semmi köze nincs a privatizációhoz. A Magosz és az agrárkamara összefogott egy tapintható igényt a gazdák földvásárlásával kapcsolatban - mutatott rá. Kitért a Földet a gazdáknak program sikerére, amelynek keretében a korábbi 600 helyett nyolcezer gazda használja a földeket. Furcsállotta, hogy az ellenzék gazdaellenes ligába tömörült azért, hogy a gazdák ne tudjanak földet vásárolni.

Káosz van a vidékfejlesztési hivatalnál?

A magyar gazdák elégedetlenek a vidékfejlesztési hivatal működésével - véli Legény Zsolt (MSZP). Állnak a kifizetések, több forrásból kizárják a valódi földműveseket - sérelmezte a képviselő, hozzátéve: a hivatal elektronikus rendszere hemzseg a hibáktól. Ki a felelős mindezért? - kérdezte.

Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára félrevezetőnek ítélte az állításokat, hiszen a hivatal megkezdte a vitatott előzetes kifizetéseket. Elmondta, november végéig 130 milliárd forintnyi előleget juttatnak el az érintettekhez. Több mint 170 ezer termelő esetében járnak el - tette hozzá.

Alapbéremelést sürgetnek az egészségügyben

Az OECD országok egészségügyi statisztikája szerint a magyar dolgozók bérének vásárlóereje a legalacsonyabb - mondta Ikotity István (LMP), aki alapbéremelést sürgetett, az elvándorlás megállítása érdekében.

Rétvári Bence egy másik adatsorra mutatott rá, arra, hogy 2010 előtt jelentős forráskivonás volt az ágazatban, ehelyett most többletforrásokat biztosítanak. Idén 5,3, jövőre több mint 12 milliárd forint jut bérkiegészítésre.

Meddig romolhat a rezidensek helyzete?

A rezidensek sok helyen a szakorvosok felügyelete nélkül végzik a munkájukat, sokan nem kapták meg a belépéskor járó díjazásukat és augusztus végén, szeptember elején még nem kötötték meg a foglalkoztatásukról szóló szerződéseket. Meddig hagyják még romlani az állapotokat - tette fel a kérdést Lukács László György (Jobbik).

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, folyamatosan egyeztetnek a Magyar Rezidens Szövetséggel. Jogszabály köti, hogy a rezidensek hogyan ügyelhetnek - jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kabinet indította el 2011-ben a rezidensek támogatási programját.

Fovább csökkennek-e a várólisták?

Kovács József (Fidesz) arra várt választ: tovább csökkennek-e a várólisták. Mint mondta, már kötelező a közfinanszírozott CT, MRI, 14 napon belüli elvégzése daganatos megbetegedés esetén. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt hangsúlyozta: 2012-ben 70 ezer beteg szerepelt a várólistákon, majd a forrásnövelésnek köszönhetően jelenleg 35 ezer nevet tartalmaznak a listák.

Mikor lesz béremelés a kulturális ágazatban?

A jobbikos Dúró Dóra arra volt kíváncsi: mikor lesz érdemi béremelés a kulturális ágazatban? Szerinte a szektor finanszírozása torz képet mutat, reprezentatív presztízsberuházásokra költenek, holott mintegy ötmilliárd forintból szerinte megoldható lenne az érintett 13 ezer ember béremelése.

Rétvári Bence úgy felelt: évről évre nő a fejlesztések összege. A bérekről azt mondta: az érdekegyeztető tanács márciusban ülésezett, ahol életpályamodell kidolgozásáról döntöttek, ám azt még nem véglegesítették, a szektor sokrétűsége miatt.