Idén magasabb lett a növekedés, ami segítette a központi bevételek alakulását, és arra számítanak, hogy szeptember, október és november után decemberben is többlettel zár az államháztartás. A hiány végső alakulása azonban sok mindentől függ, jelentős szerepe van például annak, hogy a minisztériumok, költségvetési intézmények hogyan tudták a gazdálkodásukat lezárni.
Lehet devizakötvény-kibocsátás
Jövőre a magyar állam nem tervez devizakötvény-kibocsátást, ugyanakkor a miniszter hozzátette: nem szabad dogmatikusnak lenni. Amennyiben ugyanis kedvező lesz a pénzügyi piaci helyzet, és megéri majd Magyarországnak devizakötvény-bevonással lecserélni hosszú, magasabban kamatozó papírokat, akkor megtesszük - mondta Varga.
A bankadóval kapcsolatban úgy fogalmazott: nincs fiskális nyomás a kormányon például a bankadó ügyében, vagyis nincs már szó a bankok terheinek növeléséről. Miután jövőre kikerül a rendszerből a devizahitel, át lehet gondolni a bankadó mértékét, szerepét - mindezt annak függvényében, hogy a hitelezés beinduljon. Ugyanis a vállalati hitelezés még mindig nagyon gyenge, a 2008-as szintet sem értük még el - hívta fel a figyelmet a tárcavezető. A kormány kész olyan rendszer kialakítására, amely a hitelezésért cserébe hajlandó engedni a mostani terhekből.
Arra a kérdésre, hogy új megállapodást tervez-e a kormány a bankokkal, Varga úgy fogalmazott: "megérett a helyzet arra, hogy újfajta keretrendszerben gondolkodjunk, új megállapodások előkészítését kezdjük el."
Nem lesz további rezsicsökkentés?
A politikus nem tart attól, hogy a defláció "ráég" a gazdaságra. Az infláció jelentős csökkenése mögött ugyanis elsősorban a rezsicsökkenés és az energiaárak mérséklése áll. A rezsicsökkenés hatása jövőre már kifut a rendszerből, ugyanakkor, hogy a kőolaj ára mikor kezd el visszadrágulni, azt még nem tudjuk megjósolni - mondta Varga. Az NGM ae elemzői prognózisok alapján azzal számol, hogy 2015-ben is a magyar gazdaság számára tartósan kedvező olajár marad. És így összességében ez is segítheti a növekedést.
Vannak forgatókönyvek a forintgyengülésre
Az árfolyamgyengülésnek külső, nem pedig belső piaci okai, nincs mit rajta csodálkozni - fogalmazott a miniszter. Feszültség van a nemzetközi pénzpiacon, minden szereplő arra fókuszál, mi történik Oroszországban. Magyarország pedig közelebb fekszik Oroszországhoz. Más közép-európai pénzek esetében is a gyenge kurzus jelei mutatkoznak.
A magyar kormánynak az a feladata, hogy kész forgatókönyvei legyenek arra, ha a válság mélyül. Az orosz piacokon ott van a három legkomolyabb magyar cég is, a Mol, az OTP és a Richter, de kisebb, építőipari vállalatok is érintettek a turbulenciában. Rajtuk keresztül a rubelgyengülés hat a reálgazdasági folyamatokra.