Az MNB monetáris tanácsa 2013. június 11-én döntött a jelenleg forgalomban levő forint bankjegysorozat megújításáról, a biztonsági elemeiben és képi megjelenésében újratervezett, továbbfejlesztett bankjegyek kibocsátásáról.

Az MNB 2014 végétől megújított forint bankjegyeket bocsát ki. A megújított forint bankjegysorozat első címleteként kibocsátott 10 000 forintos bankjegy számos olyan jellemzővel, korszerű biztonsági elemmel rendelkezik, amely a készpénzforgalom minden szereplője számára garantálja a megbízható működést. A jelenlegi sorozat bankjegyei továbbra is forgalomban maradnak, azok bevonásának időpontjáról az MNB később hoz döntést. A Bódi-Schubert Anikó, Leszkó Erika, Pataki Tibor és Réthy Barbara jegyezte elemzés szerint a jegybank sok szempont alapján döntött a forint bankjegyek megújításáról.

A folyamat 2014 végén indul, amikor az új tízezresek megjelennek a készpénzforgalomban, ezt követi a húszezres bankjegy megjelenése, várhatóan 2015 végén. Az új 10 000 forintos 2014 szeptemberében vált törvényes fizetőeszközzé, s a készpénzellátási lánc szereplőinek megfelelő felkészülését követően, 2014 decemberétől fokozatosan jelenik majd meg a forgalomban. A jelenleg használt és a továbbfejlesztett bankjegycímletek a jegybank tervei szerint egyaránt forgalomban maradnak. Az MNB a készpénzforgalmi tendenciák értékelését követően, megfelelő előkészítettség mellett határozza majd meg, mikor vonja ki a forgalomból a jelen-legi címleteket.

Így néz ki az új bankó:


 

Szeretik a forintot hamisítani

Az elemzés szerint a forint hamisításának egyik fő jellegzetessége az, hogy az illegális tevékenység - a két évvel ezelőtt felszámolt nyomdai hamisító műhelytől eltekintve - a színes sokszorosító eszközökkel (fénymásolókkal, printerekkel) készült hamisítványok használatára épül. Ugyanakkor figyelemreméltó az a tendencia, hogy az alkalmi hamisítók egyszerű hamisítványai mellett - csekély számban -, de folyamatosan jelennek meg a forgalomban a felkészültebb hamisító műhelyekben előállított, kifinomult imitációs módszerekkel készített másolatok is. Ezek a kereskedelemben dolgozó pénztárosok számára már gyakran megtévesztőnek bizonyulnak.

Másik fő tendenciaként említhető az is, hogy - szemben a kétezres évek első felével, amit főként az 1000 forintosok hamisítása jellemzett - a hamisítók célpontjaivá a nagyobb egyedi kárértéket jelentő, legmagasabb értékű címletek (20 000, 10 000 és 5000 forintosok) váltak.

A forint hamisításának minőségi fejlődése - mennyiségi szempontból - hullámzás közepette ment végbe. A kibocsátás kezdete óta eltelt 17 évben 2,5 és 10 ezer darab között változott a forgalomból évente kiszűrt hamisítványok száma - azonban a készpénzforgalomban e hullámzás felső értéke sem okozott forgalmi zavarokat. A hamisítás mértéke az utóbbi években a hasonló méretű, nemzeti valutával rendelkező országokkal történő összehasonlításban kedvezőnek mondható.

Bár az elmúlt években elvégzett fejlesztések kedvező szintre szorították a hamisításokat, ugyanakkor a megszaporodó, a készpénzforgalomban párhuzamosan jelenlévő régi és új verziójú, azonos címletű bankjegyek hosszabb távon már kedvezőtlenül befolyásolják a fokozatosan előtérbe kerülő pénzkezelő gépek, automaták használatát. E körülmények támasztotta igények szükségessé a kedvező hamisítási adatok pedig lehetővé tették azt, hogy a jegybank fokozatosan megújítsa, és a felhasználok minden csoportja számára könnyebben azonosíthatóvá, gépekkel, automatákkal is megbízhatóan kezelhetővé tegye a sorozat címleteit.

Rejtett jelek a bankjegyen

Első pillantásra nem érzékelhető - műszerekkel, gépek detektoraival ellenőrizhető - dimenzióban teljes a megújulás: az új címlet úgy saját korábbi változatától, mint más címletektől könnyedén megkülönböztethető. A bankjegy papírjában olyan - fény felé tartva, átnézetben látható - vízjel található, amelyben a portré mellett már a címletérték is megjelenik és az MNB betűk mellett, biztonsági szálon is olvasható a 10 000 értékjelzés. Ugyancsak könnyen ellenőrizhető a megújult hologram is, melynek egyes elemein az értékjelzés illetve Magyarország címere látható.

A pénztárosok számára több, csak UV-lámpával ellenőrizhető elem is található. A fejlesztett bankjegyeken UV-A és UV-C fényben is több színben fluoreszkál az Esztergomi Bazilika kupolájának képe és további segítség a pénztárosok számára az is, hogy a hologram fólia egyes elemei fluorszkálnak.

A fejlesztések során az MNB gondolt a vakokra és a gyengén látókra is, akik számára jól tapintható, nagy festék rétegvastagságú felületek segítik az azonosítást.

Másutt is újítanak

Az elmúlt évtizedben több európai és amerikai országban bocsátottak ki továbbfejlesztett, a hamisítás ellen fokozottabban védett bankjegyváltozatokat. Az eurozóna országaiban jelenleg az 5 eurós bankjegyek megújított verzióinak kibocsátása fejeződött be, és folyamatban van 2014 második felében az új 10 eurósok forgalomba helyezése. Az euroövezeten kívül, 2014-ben Svédország és Lengyelország is továbbfejlesztett bankjegyverziókat bocsátott forgalomba és Svájc is bankjegycserét tervez. Dániában 2010 és 2013 között jelentek meg a korszerűbb bankjegyváltozatokk. A Bank of England szintén közzétette az 5 és 10 fontosokra vonatkozó fejlesztési szándékát, s az adott címletek esetén polimer alapanyagú bankjegyek gyártásáról döntöttek.

Az USA-ban is korszerűsítenek. A legnagyobb szakmai visszhangot keltő és médiaérdeklődést kiváltó esemény az új 100 dolláros 2013-ban történt megjelenése volt. Emellett az amerikai kontinensen Kanadában és Mexikóban is fejlesztett bankjegyeket hoznak forgalomba, melyek Kanadában teljesen, Mexikóban pedig részben polimer alapanyagúak. A nemzetközi jegybanki gyakorlatban a szomszédos országok viselkedése is szempont lehet, amikor egy-egy ország bankjegyeinek fejlesztéséről döntenek. Amennyiben ugyanis a legtöbb szomszédos ország a fejlesztés mellett dönt, úgy a "kimaradó" ország valutája, relatív korszerűtlensége miatt középtávon valószínűleg fokozottabb hamisítási kockázatnak lesz kitéve.