A program egyik legfontosabb célkitűzésének nevezte, hogy az évtized végére a Magyarországon kutatás-fejlesztésre fordított összeg a GDP 1,2 százalékáról 1,8 százalékra emelkedjen. Emlékeztetett: ma a ráfordítások közel kétharmadát a vállalati szektor adja, és ezt a "helyes irányt" meg kívánja tartani a kormány a jövőben is. Másik fontos célkitűzésnek nevezte, hogy a jelenlegi 37 ezer kutató száma 2020-ra több mint 50 ezerre bővüljön Magyarországon.

Cséfalvay Zoltán szerint a gazdaságösztönzésben a kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) kiemelt szerepet kap az új, hétéves uniós költségvetési ciklusban. Ennek során a támogatások közel 8 százalékát fordíthatják KFI célokra - tette hozzá.

A gazdasági tárca kiemelt fontosságúnak tartja a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatásának a hagyományos, vissza nem térítendő eszközöket alkalmazó programokon túlmutató, "piacközeli" pénzügyi eszközökkel való segítését is. Ilyenek például a kombinált hitelek, a visszatérítendő támogatások, a garancia, a tőkealapú finanszírozás.

Egyes elemek már láthatóak

Az államtitkár alapkérdésnek nevezte egy olyan támogató környezet felépítését, amelynek "egyes elemei már láthatóak, de bizonyos elemek még hiányoznak".

Sikernek nevezte a kockázatitőke-finanszírozás területén elért áttörést, amely nagyban hozzájárult a technológia-orientált kisvállalkozások megerősödéséhez. Most indul a vállalati start-up "inkubációs" program, és tovább kell lépni az egyetemek és vállalatok intézményesített együttműködésében.

A stratégia egyik célja az akadémiai, egyetemi szférából kikerülő technológiai vállalatok segítése, illetve az ipari, valamint az alkalmazott kutatás-fejlesztést jobban támogató intézményrendszer kialakítása - tette hozzá.

Az államtitkár szerint a stratégia végrehajtása során a K+F adóoldali ösztönzésének további bővítésére van szükség, amellyel kapcsolatosan külön munkacsoportot hoz létre a Nemzetgazdasági Minisztérium. Kiemelte: miután a kormány számára a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala révén rendelkezésre áll egy ellenőrizhető K+F-minősítés, biztosítható, hogy az ilyen adókedvezményeket valóban a kutatás-fejlesztést végző vállalatok vegyék igénybe.

Cséfalvay a stratégiával kapcsolatosan megjegyezte: a tárca ősszel hirdette meg az innovációs stratégia első tervezetét, majd országos konzultációs sorozat eredményeként több mint 500 szereplő észrevételeit figyelembe véve terjesztette a kormány elé az elkészült stratégiát.

A biztató jövő

A kutatási és fejlesztési programok biztató jövőt ígérnek Magyarországnak - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) legmagasabb szintű adatközpontjának avatásán, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjában. A tudományos élet jelene és jövője is kezd egyre biztatóbb formát ölteni Magyarországon - mondta a kormányfő, aki szerint komoly esély van arra, hogy a 2010 után újjászervezett oktatási rendszer képes lesz olyan tudós fiatalok kinevelésére, akik helyt tudnak állni a legmagasabb színvonalú nemzetközi kutatásokban is.

"Magyarország ma már abban is jobban teljesít, hogy egyre inkább képesek vagyunk itthon tartani tehetséges kutatóinkat, mert egyre inkább meg tudjuk teremteni a korszerű tudományos kutatás feltételeit itt, Magyarországon is" - hangsúlyozta Orbán az MTA csillebérci telephelyén.