A pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló tervezet a kormány honlapján jelent meg. A 13 törvény módosítását 176 paragrafusba foglalta a jogalkotó Pénzügyminisztérium (PM).

A tőkepiacról szóló törvény módosítása szerint ha az értékpapír kibocsátási összértéke - tizenkét hónapon belül - uniós szinten egymillió eurónál vagy annak megfelelő összegnél kisebb, akkor elég egy egyszerűsített tájékoztatást készíteni. Ennek az adatait a melléklet tartalmazza. Viszont ezt a tájékoztatót is jóvá kell hagyatni a felügyelettel.

Külön rész foglalkozik a követeléseket értékpapírosító Különleges célú gazdasági egységekkel (KCGE). A KCGE az értékpapírosítási tevékenységet csak kizárólagos tevékenységként végezheti és csak részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság vagy az EU másik tagállamában székhellyel rendelkező jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet fióktelepe lehet. A KCGE nem folytathat olyan tevékenységet és nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely az értékpapírosítási tevékenységével összefüggő kötelezettségein túli, egyéb kötelezettségvállalást jelent. A KCGE nem terhelheti meg a kibocsátás fedezetéül szolgáló követelést, továbbá más vállalkozásban részesedéssel nem rendelkezhet, és nem szerezhet meg más KCGE által kibocsátott értékpapírt.

Külön fejezet foglalkozik az ilyen társaságok csődjével. Így a  KCGE által megszerzett eszközök a kötelezett fizetésképtelensége esetén sem vonhatók a felszámolási vagyon, illetve a csődvagyon körébe a kötelezett és annak hitelezői által. Az általa létrehozott egyik ügyletrészsorozat nemteljesítése esetén ezen sorozat befektetője a felszámolási eljárás keretében nem igényelheti követelése kielégítését a KCGE által létrehozott másik ügyletrészsorozatban lévő követeléssel szemben, valamint nem kezdeményezhet végrehajtási eljárást a KCGE által létrehozott másik ügyletrészsorozatban lévő követeléssel szemben.

A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény jelenleg is előírja a biztosítók számára a közös kártörténeti nyilvántartás létrehozását. Ezt a biztosítók a szerződéskötésre kötelezettek veszélyközössége terheinek megfelelő elosztása érdekében, a szerződések díjának kockázatarányos megállapítása érdekében, a kártörténeti adatok felhasználása, a kárrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá a kártörténeti igazolások kiadása céljából hozzák létre. A felsorolás most kiegészül a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelenségének nyilvántartásával. Így gyorsan kiderül, ha valaki két kgfb-szerődést kötött ugyanarra a járműre.

A MNB-törvény hatályos szövege úgy szól, hogy a felügyelőbizottság tagjainak megbízatása az országgyűlés megbízatásának időtartamára szól, és az országgyűlés megbízatásának megszűnéséig tart. Így viszont a régi országgyűlés megbízatásának megszűnése és az új megalakulása között elvileg nincs felügyelőbizottsága a jegybanknak. Ezt küszöböli ki a módosítás a következő szöveggel: "A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása az országgyűlés megbízatásának időtartamára szól azzal, hogy az országgyűlés által választott tagok megbízatása az országgyűlés megbízatásának megszűnését követően az új tagok újonnan alakult országgyűlés által történő megválasztásáig, a miniszter által megbízott tagok megbízatása az új tagok új kormány újonnan kinevezett minisztere által történő megbízásáig tart."

A hitelintézeti törvény jelenleg is szabályozza azt az esetet, amikor egy bankbetétet örökölnek, de a bank csődje miatt az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) fizeti azt ki. Ilyenkor az örökösöknek az örökölt betét után a legfeljebb 100 ezer eurónak megfelelő kártalanítás jár, függetlenül attól, hogy hányan vannak. A módosítás kiegészíti ezt azzal, hogy további 50 ezer euróra jogosultak az örökösök, ha az örökhagyó a kártalanítás kezdő napját megelőző három hónapban elkülönített számlán helyezett el pénzt. Feltéve, hogy a betét forrása lakóingatlan eladásából, lakásbérleti vagy lakáshasználati jog eladásából, munkaviszony megszűnéséhez, nyugdíjazáshoz kapcsolódó juttatásból biztosításból, vagy pedig bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítésből származott.

A biztosítási törvény új előírása szerint a  biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személye, valamint egyéb vezetője köteles a biztosítónak vagy a viszontbiztosítónak két munkanapon belül bejelenteni, ha a szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal kapcsolatos követelményeknek már nem felel meg.

A tervezet gyakorlatilag újraszabályozza a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvényt is.

Indoklást nem tartalmaz a tervezet és véleményt szeptember 11-ig lehet fűzni hozzá.