Az új szociális törvény egyenesen kegyetlenség – állítják a szakmai szervezetek

Az ellenzék heves tiltakozása közepette kedden végül a kormánypárti országgyűlési képviselők megszavazták a szociális törvény módosítását is tartalmazó salátatörvényt. Az új törvény rögzíti, hogy az egyén elsősorban maga felelős a saját szociális biztonságáért, továbbá a szociális biztonság megteremtésében az egyénen túl a családnak, a hozzátartozóknak, a települési önkormányzatoknak, az egyházakhoz köthető karitatív szervezeteknek és végső soron az államnak van felelőssége.

Vagyis az állam szinte teljesen kivonul a szociális ellátási területről, amely az ágazatban dolgozó szakmai szervezetek szerint messzemenőkig elfogadhatatlan.

Sőt, Ferencz Norbert, és Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) képviselői egyenesen kegyetlenségnek nevezték az új szabályozást, amelyet épp egy krízishelyzet közepén fogadtak el, amikor egekig ér az infláció, kevesebbet érnek a bérek, valamint szorongat az energiaválság is.

– állítják a SZÁD munkatársai, akik azt is erősen kifogásolják, hogy a kormány úgy változtatta meg a törvényt, hogy előtte semmilyen formában nem egyeztetett a szakmát képviselő egyesületekkel. A szakemberek szerint látszik is a kapkodásból fakadó átgondolatlanság a végleges törvényszövegen.

„Az egyik fő érv a törvénnyel szemben, hogy a felelősséget meglehetősen szűken értelmezi. Az egyik a gondozási, gondoskodási kötelezettség, a másik pedig az anyagi teherviselésé. A jogszabály lényegében nem lehetőségeket nyit meg az állampolgároknak ebben az új megfogalmazásban, hanem rájuk terheli a szociális problémák megoldásával kapcsolatos munkát és költségeket” – emelte ki Meleg Sándor a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete részéről.

A szakember azt is problémásnak látja, hogy a jogszabály szigorú műveleti sorrendet jelöl ki, és a szintek közti átlépést feltételekhez köti. Míg a gyakorlatban a szociális problémák többsége nem így működik: ezek sűrűn jelennek meg a különböző szinteken és a beavatkozások sem feltétlenül egyénileg a leghatékonyabbak. A munkanélküliségnél a munkaerőpiaci kérdéseket leginkább az állam tudja kezelni, e nélkül az egyéni erőfeszítés sokszor mit sem ér. Ahogy egy drogprobléma is lehet egyszerre egyéni, családi, települési vagy épp a társadalom egészét érintő jelenség.

Szembemegy az Alaptörvénnyel

Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson – áll az Alaptörvényben, amellett, hogy kapjon segítséget, aki nem rendelkezik megfelelő anyagi eszközökkel. Miután az új törvény, amely kimondja, hogy elsősorban mindenki magáért felel, szembemegy az Alaptörvénnyel, ahogy a különböző európai jogszabályok egyaránt, ennél jóval több felelősségvállalást várnak az államtól. Tehát az új törvény nem más, mint alkotmányellenes – nyilatkozta Kovács Vera szociálpolitikus, az Utcáról Lakásba! Egyesület munkatársa.

Novák Katalin köztársasági elnöknek már csak két napja maradt, hogy aláírja a törvénymódosítást. Éppen ezért a civilek most abban reménykednek, hogy Novák Katalin köztársasági elnök alkotmányossági és összeférhetetlenségi indokokra hivatkozva nem adja áldását rá.

Senki sem tudja, mi fán terem a szociális vetítési alap

Az új törvény arról is rendelkezik, hogy a kormány a szociális juttatások megállapításához az öregségi nyugdíjminimum helyett bevezeti a szociális vetítési alap fogalmát, leválasztva a szociális segélyek összegét a nyugdíjminimumról. A szakmai szervezetek közül egyelőre senki sem tudja, mit is jelent a szociális vetítési alap, és milyen változásokat hoz majd. Meleg Sándor szerint a fogalmat a jogalkotó úgy vezette be, hogy mellé semmiféle meghatározást nem illesztett a jogszabályba.

Kovács Vera úgy véli, itt egy jogtechnikai fogásról, egy olyan típusú szövegezési megoldásról van szó, amely a jogalkotás pillanatában lényegében még semmit sem jelent, így lehetővé teszik általa, hogy további módosításokat kezdeményezzenek vele. A SZÁD képviselőinek sincsenek jó megérzései a szociális vetítési alappal kapcsolatban, bár az eddigi intézkedések fényében megelőlegezve nem egy szegényeket és elesetteket támogató irányú változásnak gondolják.

A nevelőszülők helyzetét sem rendezik

Ugyan a szociális törvény módosításának részeként korábban felmerült egy szerény módosító javaslat, hogy növeljék a nevelőszülői ellátmány méltatlanul alacsony összegét, erre végül nem kerül sor. „Olyannyira alacsonyak a nevelőszülői gondoskodásban élő gyerekek utáni ellátmányok, hogy ennyi pénzből nem lehet érdemben nevelni egy gyermeket. Pláne a mostani infláció mellett” – magyarázza Kovács Vera, miért tragikus, hogy a friss törvény nem rendezi a nevelőszülők anyagi helyzetét.

– emelte ki Meleg Sándor. A szociális szakember arra külön felhívja a figyelmet, hogy a traumatizált, hátrányos helyzetű, különleges bánásmódot igénylő gyermekeket nevelése nagy odafigyelést, humánumot igényel, már csak azért is jelentős kérdés a nevelőszülők anyagi és társadalmi megbecsülése. „Jelenleg is rengeteg gyermek vár nevelőszülőre, és minden várakozással teli hónap újabb lelki sérüléseket okoz a gyerekeknek” – mondja Meleg Sándor.

A szociális háló szétszaggatása

A törvény elfogadására reagálva írta közleményében az LMP, hogy a szociális ágazat tönkretétele szerintük értékválasztási kérdés és nem költségvetési. Az ellenzéki párt szerint a Fidesz nem a társadalmi szolidaritást akarja építeni, hanem azt a világot, amelyben mindenki csak magára számíthat.

– vélik az ellenzéki párt képviselői.

Ungár Péter, az LMP társelnöke azt már az egyik parlamenti vitában emelte ki, hogy az új szabályozás csak még hátrányosabb helyzetbe hozza a magyar nőket. Leginkább azért, érvel a politikus, mert itthon már így is elsősorban a nők látják el a gondoskodási feladatokat, és koruk előrehaladtával egyre több emberről gondoskodnak, ők nevelik a gyermekeket, és gondozzák az idős, beteg szülőket, rokonokat, hozzátartozókat.

Szabó Tímea párbeszédes képviselő már erősebben fogalmazott: ő az egyik parlamenti vitában a szociális törvény módosítását nemes egyszerűséggel csak lex megdöglesznek nevezte. Az szintén szóba került az ellenzéki képviselők részéről, hogy a kormány ma GDP-arányosan kevesebbet költ szociális szolgáltatásokra, mint 2010-ben. Míg akkor még az uniós középmezőnyben szerepeltünk, ezen a területen Magyarország tavaly már csak Lettországot és Írországot előzte meg.

Az ellenzék tehát egyértelműen azt követelte, hogy a kormány adjon magyarázatot a szociális törvény módosítására, illetve vonja vissza azt.

A kormány részéről pedig a következő ellenérvek hangzottak el:

• Mihálffy Béla (KDNP): a kormány az elmúlt 12 évben bizonyította, hogy az emberek bízhatnak benne;
• Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára: az otthon gondozás elismertségét növelte a kormány, kevesebb mint negyedére csökkent a mélyszegénységben élők aránya; a kormány számos intézkedése, köztük a Nők 40 program, a négygyermekes édesanyák szja-mentessége, az édesanyák foglalkoztatásának rugalmasabbá tétele vagy a bölcsődei férőhelyek számának növelése mind a nők helyzetének segítését szolgálja;
• Nagy Csaba (Fidesz): az ellenzékkel szemben a kormánynak van válasza a kis falvakban, tanyákon egyedül élő idős emberek gondjaira: az ő támogatásukat szolgálja többek között a falu- és tanyagondnoki szolgálat;
• Nacsa Lőrinc (KDNP): a szociális felelősségvállalás hierarchiájáról szóló rész a törvényjavaslatban – mely szerint mindenkinek részt kell vennie a közjó előmozdításában – éppen az egyház társadalmi tanításán alapul;
• Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára: már mintegy háromezer olyan, fogyatékossággal élő ember van, akik a korábbi nagy intézmények helyett tizenkét fős, támogatott lakhatási formában, önállóbban élheti a mindennapjait.