Bár az MCsVSz csak szeptemberben alakul meg, mint azt a szervezetet alapítók képviselőjétől, Bojtor Lucia Zsuzsannától lapunk megtudta, komoly célkitűzéseik vannak, hiszen idővel szeretnének a magyar családi vállalkozások kiemelkedő jelentőségű érdekképviselőjévé válni. A vezető szerint azért is van szükség az új szövetségre, mert a családi vállalkozások általában csak magukra számíthatnak, így az MCsVSz segítséget nyújtana, hogy fejlesszék az üzleti tevékenységüket, így többek között proaktívan támogatnák a partnerek együttműködését, részt vennének a hazai üzleti környezet fejlesztését célzó javaslatok megfogalmazásában és természetesen részt vennének a szakmapolitikai egyeztetési folyamatokban.

A szövetség főbb célkitűzései között találjuk ezen kívül azt is, hogy népszerűsítsék a vállalkozói létformát, hogy könnyebben juttassák pályázati és banki pénzhez a tagságot, hogy segítsék az export és a kutatás-fejlesztési tevékenységüket, hogy csökkentse az adminisztratív és adóterheiket, illetve, hogy növeljék a know-how-t, azaz átadják azokat a nemzetközi szakirodalomban fellelhető aktuális, tudományos értékű kutatásokat, amelyek a családi vállalkozások működési sajátosságait tárják fel. Ezen kívül egy olyan speciális üzleti kedvezményrendszert is létrehoznának, amellyel a tagság számára kedvezőbb árú üzemanyag, telekommunikációs- és energiaszolgáltatást nyújtanának.

Az MCsVSz-nek jelenleg 11 alapító tagja van, ám Bojtor optimista, mint mondta, becsléseik szerint a társas vállalkozások minimum 50 százaléka családi cég, ami az egyéni vállalkozások 20 százalékos arányát is figyelembe véve nagyjából 400 ezer családi vállalkozást jelent. A szövetség reményei szerint fél éven belül a cégcsoport 20 százalékához, míg négy év múlva már további 50 százalékot el tudnak érni az üzenetükkel. "Bízunk benne, hogy a megszólított családi vállalkozások nagy része csatlakozni fog hozzánk." - adott hangot reményeinek a vezető. Az McsVSz-hez ajánlással lehet majd bekerülni, a tagfelvételhez két, a szövetségnek már korábban tagjává vált családi vállalkozás indítványa szükséges. Bár lesz tagdíj, annak összegéről többet nem tudtunk meg, ám Bojtor annyit elmondott, hogy az nagyon méltányos lesz.

A kicsiket képviselnék, nem az elitet

Miután Magyarországon már működik egy olyan egyesület - a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Közhasznú Egyesület (FBN-H) -, amely a családi vállalkozásokat fogja össze, felmerül a kérdés, hogy miért van szükség, még egy ilyen szövetségre. Bojtor szerint az FBN-H nem titkoltan a hazai családi vállalkozások "elitjét" tömörítő szervezet, míg ők elsősorban a kis- és középvállalatokat segítenék abban, hogy sikeresebbek legyenek, és közösen vagy akár egy esetleges újabb gazdasági válsághullámmal is eredményesen megküzdhessenek majd, így az MCsVSz független szervezetként, más érdekképviseleti szervezetektől szakmailag önállóan tervezi tevékenységét.

A 2009 novemberében alapított Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Közhasznú Egyesület (FBN-H) tagjai közé csak a jelentős tőkeerőt felmutató, számos munkatársat foglalkoztató családi cégeket választja, így például elvárás többek között az egymilliárd forint feletti adózott éves árbevétel, minimum két családtag aktív vállalati tevékenysége - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Rudas László elnök.

A családi vállalkozás fogalmának megerősödése ugyanakkor több, kisebb magyar vállalkozónál is felvetette az FBN-H-val való egyesülés szükségességét, ám azok a családi vállalkozások, melyek nagyságuknál fogva nem ütik meg az FBN-H által meghatározott kritériumokat külön szervezetet hoznak létre - mondta Rudas. A vezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mivel ezen közösséggel az FBN-H céljai nagyrészt azonosak, támogatják a szerveződést, és minden szükséges információt és támogatást megadva, együttműködést kínálnak nekik, ahogy eddig is megtették már 17 szakmai szervezettel, akikkel máig közösen dolgozzák ki a javaslataikat. Az együttműködést Bojtor is kiemelte, mint mondta, az FBN-H szakmai partnerének tekintik magunkat, hogy együtt érjék el a közös célkitűzéseinket.

Átalakuló FBN-H

Rudas szerint a 2009 novemberi, tíz fővel való indulás óta számos eredetileg meghatározott érdekképviseleti célkitűzésüket el tudták érni - jelenleg a nemzetközileg jól ismert családi bizományok (angolul: trust) hazai jogrendszerben történő megvalósításán dolgoznak - , ám mivel mára már az 50-et is meghaladja a taglétszámuk, elodázhatatlanná vált az egyszerű szervezet fejlesztése.

A növekvő taglétszám és az új civil törvény szükségessé teszi az egyesület alapszabályának módosítását is. Az egyesület jelenleg ezen dolgozik, mégpedig oly módon, hogy górcső alá vették, hogy a világ különböző részein működő hasonló jellegű egyesületek szervezeteit, és ezt is figyelembe véve dolgozzák ki az ideális működés feltételeit - mondta Rudas. A jelenlegi felfogás szerint többek között egy nagyobb létszámú elnökséget hoznának létre, lenne főállású, operatív feladatokat ellátó ügyvezető is. Ezzel az elnök szerint tovább növelhető a szervezet működésének hatékonysága.

Az előkészítő munka során természetesen több lehetőség is felmerült, volt, aki a mostani, egyszerűbb struktúrát vitte volna tovább, ám Rudas szerint jól haladnak az egyeztetések az egyesületen belül, közel vannak egy kiforrott, a nagy többség által elfogadható megoldáshoz, amelyet néhány héten belül visznek a közgyűlés elé.