A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Rendkívül sok a bizonytalanság a tranzakciós illetékkel kapcsolatban, így a hazai bankok egyelőre minimális információt osztottak meg lapunkkal a felkészülés aktuális helyzetéről. A bankok egy része azért is áll óvatosan a kérdéshez, mert véleményük szerint még folyik az illetékkel kapcsolatos jogalkotói munka; ha másért nem, hát azért, mert bár tegnap − az előzetes hírekkel ellentétben − nem indult kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen az Európai Bizottságnál a pénzügyi tranzakciós illeték ügyében, ám a kérdés nem került le a napirendről. Márpedig az elmúlt napok eseményei kapcsán jól kitapintható, hogy ha az EU (és a hiteltárgyalásokon érdekelt IMF) visszakozásra készteti a kormányt, akkor például a jegybanki oldalon kieső 100 milliárd forint körüli összeget valahonnan pótolni kell és a pénzintézetek nem lehetnek nyugodtak, hogy nem kapnak egy újabb terhet.

Ennek fényében akár próféciának is tűnhetnek Hendrik Scheerlinck K&H-vezérigazgató korábbi szavai, aki úgy nyilatkozott, hogy a tranzakciós illetéket nem önmagában vizsgálják, hanem megvárják a törvényhozási folyamatok végét, a 2013-as költségvetés elfogadását − épp ezért az illeték bevezetéséről, annak részleteiről a döntés csak a negyedik negyedévben várható. (Más kérdés, hogy a költségvetés elfogadásának csúszása jelzi, hogy a banki fejlesztéseknek azért már futniuk kell.) Más banki forrásokból úgy értesültünk, hogy komoly egyeztetések folynak a háttérben.

Szorít az idő

A törvény elfogadása óta a CIB vizsgálja, hogy az milyen hatással lesz az általa nyújtott szolgáltatásokra, ám a szolgáltatások jelenlegi kondícióinak fenntarthatóságával kapcsolatban még nem született végső döntés. A társaságnál a jogszabályi kötelezettségekre is figyelmeztetnek: eszerint a döntésről, illetve annak az ügyfelekre gyakorolt hatásáról a CIB − mint minden bank − a változások életbelépését megelőzően minimum két hónappal köteles lesz tájékoztatni az ügyfeleket.

Vagyis október végére minden banknak meg kell hoznia saját döntését, ha a jövőre bevezetendő tranzakciós illetéket legalább részben az ügyfelekre hárítják. Ez mindenképp üzletpolitikai döntés lesz, hiszen − miként az UniCreditnél figyelmeztettek − a döntéseket üzletáganként külön-külön, a rendkívül komplex hatások értékelése, elemzése alapján kell meghozni, ezek vizsgálata zajlik.

Megosztottság a banki társadalomban

Híreink szerint a banki társadalom is megosztott: míg például a hitelintézetek zöme számára fontos volt, hogy a bizonylatokon az adott bank külön feltüntethesse a jogszabály értelmében az illeték mértékét (ezzel is jelezve, hogy nem banki bevételről van szó), más hitelintézetnek, ahol az ügyféltranzakciók száma nem jelentős, ez komoly informatikai többletteherként jelentkezik majd − meglehet többe kerül majd a fejlesztés, mint ha a teljes illetékösszeget lenyelné a bank.

Maga az informatika amúgy is komoly kérdés − főleg ha azzal számolunk, hogy a bankok nem egységesen, hanem akár ügyféltípusonként vagy épp termékenként eltérő mértékben terhelik majd tovább az illetéket az ügyfélre. Aligha meglepő tehát, hogy jelenleg a bankokban épp az informatikai terület dolgozik a leglázasabban a feltételek megteremtésén.