Az elmúlt években az augusztus rendre hiányt produkált, ám idén rekordnagyságú 190,8 milliárd forintos többlet keletkezett az államháztartásban - közölte az előzetes adatokat az NGM.
A közlemény szerint
az elmúlt hónapok államháztartási adatai rendre azt igazolják, hogy a kormány felelősségteljes költségvetési politikát folytat. Ennek köszönhetően augusztus végén rendkívül alacsony szintre, 274 milliárd forintra csökkent a központi alrendszer hiánya, ami példa nélküli az elmúlt tizenöt évre visszatekintve. A kedvező tendencia egyértelműen bizonyítja, hogy a magyar reformok működnek.
Persze a nem létező reformok mellett segíti az államháztartást a GE (ex-General Electric) extra társasági adóbefizetése is, csak ebből a forrásból több százmilliárdos ajándékpénzhez jut a magyar állam.
Érződik az uniós pénzek hiánya
Az államháztartáson belül a központi költségvetés 371,7 milliárd forintos hiányt produkált, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 25,7 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 72 milliárd forintos többletet mutattak. Tavaly augusztus végén az államháztartás központi alrendszerének deficitje 914,9 milliárd forint volt, ami főként az uniós programok jelentős mértékű kifizetéseivel volt magyarázható. Idén azonban nincsenek uniós támogatások, így ezek a források a büdzsén sem folynak keresztül, ami jó a költségvetési egyenlegnek, ám jelentősen visszavetette a növekedést.
A központi alrendszer 2016. augusztus havi többlete 190,8 milliárd forintot tett ki, míg egy évvel korábban ugyanezen hónapban 20,8 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés. Az eltérés indoka alapvetően szintén az uniós támogatások eltérő alakulásában keresendő, hiszen tavaly augusztusban az előfinanszírozás miatt nőtt a pénzforgalmi hiány, viszont az idei jelentős többletet az eredményezi, hogy az Európai Bizottság jelentős összegeket utalt át utólag a hazai költségvetésnek, ami önmagában 153,1 milliárd forintos bevételt jelentett.
Amennyiben az elmúlt két év azonos időszakát tekintjük, akkor általánosságban változatlanul elmondhatjuk, hogy az idei kedvezőbb adatokat főként a központi költségvetés uniós programokhoz köthető eltérő kiadási és bevételi szerkezete, valamint a gazdaságfehérítést célzó kormányzati intézkedések nyomán jelentkező magasabb adóbevételek magyarázzák.
Meglesz a hiánycél
Az idei évre kitűzött 2 százalékos európai uniós módszertan szerinti hiánycél tehát biztonsággal teljesíthető - írja az NGM -, amiből viszont az következik, hogy az eredeti 761 milliárdos decemberi hiánycélt tekinti mérvadónak. A kormány már több fórumon jelezte, hogy őszre egy növekedésösztönző programot tervez, vagyis akár több százmilliárdnyi extrapénzt is kinyomhatnak a bevételekből, hogy így növeljék a közkiadásokat és a beruházásokat - végső soron a gazdasági növekedést.