Az Alkotmánybíróság hétfőn elutasított egy újabb devizahiteles beadványt. A bírák csaknem négy hónapig gondolkoztak a beadványon és végül arra az eredményre jutottak, hogy a beadvány nincs megindokolva, ezért formai okokból el kell utasítani.

Az indítványozó a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014-es XXXVIII. törvény (Kúria-törvény), valamint a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (elszámolási törvény) egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.

A beadvány szerzője szerint ugyanis támadott törvények "fogyasztói kölcsönszerződésből eredő polgári jogi jogokat és kötelezettségeket" módosítanak, azonban az "Országgyűlésnek nincs alkotmányos hatásköre arra, hogy beavatkozzon polgári jogi jogvitákba", továbbá a sérelmezett jogszabályok "konfliktust okoznak a magyar jogrend és Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségvállalásai között".

Az Ab öttagú tanácsa (Lévay Miklós tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás előadó alkotmánybíró, Salamon László és Szalay Péter) azonban úgy találta, hogy a panasz nem tartalmazza "az alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét" valamint az "indítványban foglalt kérelem részletes indokolását". Az indítványozó a megjelölt törvényi rendelkezések alaptörvényellenességét ugyanis pusztán állította, azonban nem fejtette ki, hogy véleménye szerint konkrétan mely támadott norma mely alaptörvényi rendelkezéssel ellentétes, s a vélt alapjogi sérelem miben áll. A bírák levezetése szerint az alaptörvény egyes rendelkezéseinek puszta felsorolása ugyanis nem ad kellő alapot az alkotmányossági vizsgálat lefolytatására, az indítványban azt is meg kellett volna jelölni, hogy a törvény az alaptörvény megjelölt rendelkezéseit milyen okból sérti.

Az Ab elutasító határozatai megnyitják az utat az Emberi Jogok Európai Bíróságához, erre az elutasító határozat kézbesítését követő 6 hónapon van mód - hívta fel a figyelmet a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE).