A létesítési engedély megszerzését legkésőbb 2017 végére tervezik, hogy 2018-ban megkezdődhessen az építkezés. Hozzátette, a beruházáshoz összességében mintegy hatezer engedélyre van szükség. A tervek szerint a két új paksi blokk üzembe helyezése 2023 végén, illetve 2024 elején kezdődhet, majd a létesítmények 2025-ben, illetve 2026-ban bekapcsolódnak a hazai áramtermelésbe.

Az utóbbi években évi 1 százalékkal nőtt a hazai bruttó villamosenergia-felhasználás. Tavaly az áram 32 százaléka importból származott, elsősorban szénerőművekből, de ezeket az Európai Unió klímapolitikai okok miatt szeretné kiszorítani a termelésből. A Mavir előrejelzése szerint mintegy 7300 megawatt új kapacitásra lesz szükség Magyarországon 2030-ig.

A paksi atomerőmű jelenleg működő négy blokkja adja a hazai áramfogyasztás 36 százalékát, de ezek meghosszabbított engedélye is lejár 2032 és 2037 között - mondta Aszódi.

A kétezer oldalas környezeti hatástanulmányról 41, az atomerőműhöz közeli településen tartottak lakossági fórumot, majd májusban Pakson közmeghallgatást. A helyben élőket leginkább az új foglalkoztatási lehetőségek érdekelték.

A környezetvédelmi engedélyezés nemzetközi szakasza keretében 30 európai országot hívott meg Magyarország, ebből 11 jelezte, hogy szeretne az eljárásban részt venni, az elmúlt hetekben kilenc országban nyilvános fórumot is tartottak. környezeti hatástanulmány kitér minden kérdésre, ami a jogszabályok szerint szükséges. Az új blokkok hűtését továbbra is azzal a módszerrel tervezik, amit a jelenlegi négy blokknál alkalmaznak; ez már 30 éve jól működik, láthatóan káros környezeti hatás nélkül.

Kérdésre válaszolva Aszódi Attila elmondta: a 10 milliárd eurós orosz hitelkeret egy részének felhasználására már 2018 előtt, az előkészítésnél is szükség van, a visszafizetés 2026 áprilisától aktuális. Nemzetközi tapasztalatok szerint a tervezési-engedélyezési költség a teljes beruházás 6-10 százaléka.

A beruházás GDP-növelő hatására vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: a kormányközi megállapodás alapján az orosz fél törekszik arra, hogy a projekt 40 százalékában magyarországi cégeket vonjon be, a beruházás csúcsidejében több mint 8000 ember dolgozik majd a telephelyen, és 2000 ember közvetetten vesz részt a munkában. A Roszatom november végén konferenciát tart Budapesten, a lehetséges beszállítók tájékoztatására.

Az erőműhöz kapcsolódó brüsszeli öt eljárásból három esetében Magyarország megszerezte a jóváhagyást. Az állami támogatás vizsgálata és a beszerzések ügyében még folyik az eljárás, az állami támogatás kérdésében még ebben a hónapban döntés várható. A Paks 2 projekt piaci áron is megtérül, a projekt állami támogatás nélkül is megvalósítható - fogalmazott a kormánybiztos.