A daganatos betegségek túlélhetősége markánsan eltérő az európai országokban, annak ellenére is, hogy a rák diagnózisában és kezelésében jelentős volt a fejlődés a 21. század első évtizedében - derül ki a legutóbbi EUROCARE-5 HealthOnline-on publikált jelentéséből.  A túlélési ráták az északi országokban (Dánia kivételével), a nyugat-európai országokban (közte Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Svájc és Hollandia), valamint a dél-európai országokban, különösen Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban a legjobbak.

A legalacsonyabb a daganatos betegségek túlélési rátája a kelet-európai országokban, ezen belül is Bulgáriában, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban és Szlovákiában. A vastagbélrák túlélési rátája itt 49 százalék szemben az 57 százalékos európai átlaggal, a végbélráké 45 százalék, míg az európai átlag 56 százalék, a melanómáé pedig 74 százalék, miközben az európai átlag 83 százalék.

A kutatók az eltérések lehetséges okai között a daganatos betegségek kezelésének kelet-európai alulfinanszírozottságát, az országos ráktervek hiányát, a szűrési programokhoz és a legfrissebb kezelési protokollokhoz való nem megfelelő hozzáférést említik. A különbségek értelmezése azonban meglehetősen komplex - állítják. A fejlett országokban megfigyelhető hosszabb túlélés a lakosság-arányosan szervezett ellátási rendszernek, a jobb, korszerűbb kezelésnek, illetve a korábbi diagnózisnak köszönhető. Ugyanakkor más tényezők is, mint például az életmódi körülmények, a más egyidejű betegségek aránya, a tumor-biológia gyakorlati alkalmazása, illetve az indolens tumorok gyakorisága közvetlenül vagy közvetetten befolyásolják a túlélést.

Mi a helyzet Magyarországon?

Az OECD októberi jelentése szerint a tagországok közül nálunk a legnagyobb a rák halálozási aránya. Magyarországon évente mintegy 70 ezer új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, ami a lakossághoz viszonyított legnagyobb megbetegedési gyakoriság. Az időben elérhető diagnosztika kulcsfontosságú, ezt az InfoRádió Aréna című műsorában Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgatója is megerősítette amikor arról beszélt, hogy az időben diagnosztizált rákbetegség nagyon jó eséllyel gyógyítható. Kásler Miklós úgy látja, nem ment át a köztudatba az, hogy a daganat előrehaladottsági foka a legfontosabb prognosztikai faktor a rákok gyógyításában. Az OOI főigazgatója azt is elmondta, egy általános vizsgálatnál nem nagyon derülnek ki a rák paraméterei, mert minden egyes szervi lokalizációnak más a diagnosztikája. A daganatokat leginkább célzott vizsgálatokkal lehet kimutatni.

Magyarországon azonban a diagnosztizáláshoz szükséges infrastruktúra elmarad a más OECD tagországokétól, miután egymillió lakosra 14-szer kevesebb a PET-CT vizsgálati lehetőség, mint Dániában, illetve 15-ször kevesebb CT és MRI vizsgálati lehetőség, mint Japánban - összegezte az adatokat egy a közelmúltban piacra lépő, diagnosztikai kapacitásokat kínáló egészségpiaci szereplő.

Az onkológiai kezelés megválasztásának rendje

A rák diagnózisának kimondásához elméletben egy szövettani lelet szükséges, a gyakorlatban azonban elengedhetetlen számos speciális vizsgálat elvégzése is, e vizsgálatok megszervezése papíron pedig minden orvosnak, illetve onkológusnak is a kötelessége - hívja fel a figyelmet a Napi.hu érdeklődésére Poller Imre onkológus. A vizsgálatok azonban gyakran hónapokon át zajlanak. A jelenlegi magyar szabályozás szerint az összegyűlt leletek értékelése, majd az optimális kezelés megválasztása a beteg lakóhelye szerint illetékes területi onkológiai szakbizottság feladata. A hazai egyszintű egészségügyi ellátási rendszerből fakadóan azonos megbetegedési paraméterek, azonosnak tekinthető kóreset megállításakor minden szakbizottságnak elvárhatóan és számon kérhetően azonos kezelési tervet kell felállítania.

Az idő csak telik.....

A szakbizottságok lehetőségeit döntően meghatározzák a befogadó kórház, illetve az ellátandó terület sajátosságai, kapacitásai. Ugyanakkor a területileg illetékes team terápiás javaslata csak az adott kórházra kötelező, vagyis a továbbküldésnél egy, vagy akár több újabb bizottság véleményének kikérésével is számolni kell, így az átfutási idő akár hónapokkal növekedhet. A bizottság ugyanakkor csak azt látja, amit elé küldenek - hangsúlyozza a szakértő, s gyakran előfordul, hogy a hónapokig zajló alapvizsgálatok során a betegek elkallódnak, a leletek elvesznek, elcserélődnek, vagy elfelejtődnek, s nem ritkán a hosszan tartó, jó szándékú orvosi asszisztálás mellett sem születik használható, a kezelést elindító diagnózis.

Onkológiai szakbizottságot valamennyi klinikai onkológiai osztállyal rendelkező kórháznak kötelező működtetni, van is belőle 28, ám nem egyforma lehetőségeket felkínáló team. Öt bizottság a csúcsintézmények palettájáról választhatja az összes OEP által engedélyezett gyógyszert, korszerű sugárterápiát, többszakmás, emelt szintű sebészetet. Hét intézmény csak kettes besorolású sebészettel, gyógyszerrel, viszont saját sugárterápiás eszközzel rendelkezik, a további 16 kórházban pedig csak a sebészet és a gyógyszeres kezelés áll rendelkezésre - sorolja Poller a lehetőségeket.

A valóságban azonban alig lehet tudni, mi az igazi különbség az intézmények lehetőségei között, s hogy az a beteg jár-e jól, aki megpróbál a rendszerben rögtön legfeljebb kerülni, vagy aki a területileg illetékes kórház grémiumának döntésére bízza magát. A komplex onkológiai ellátás ugyanis hosszú hónapokat, akár éveket igényelhet, minél hosszabb a kezelés időtartama, annál nagyobb jelentőségű az akár napi gyakorisággal leküzdendő távolság, a kezelésekhez szükséges idő nagysága - hangsúlyozza a szakértő.

Gyorsítunk, de hova?

A szorító igényt, a diagnosztikai kapacitások országos szűkösségét és a beteg személyre szabott szakértő támogatásának a hiányát felismerve indult útjára nemrégiben egy olyan új egészségbiztosítás, amely elérhető havi díj befizetése esetében átlagosan 10-12 munkanap alatt teljes körű onkológiai kivizsgálást, összefoglaló szakmai véleményezést, illetve a kezelés alatt terápiás támogatást ígér. A Waberer Hungária Biztosító Zrt. és az Onkomplex Rákdiagnosztika és Asszisztencia Kft. együttműködésével kialakított új rendszerben 30 neves szakértővel és a különböző diagnosztikai hátteret nyújtó magán intézményekkel szerződtek, így a CT-től, PET CT-től kezdve a molekuláris diagnosztikáig az összes szükséges vizsgálatot elvégezhetik, a 10-12 munkanapos határidő lejártával pedig a diagnózis mellé kezelési tervet, a kezelés alatt pedig lelki, diétás és terápiás támogatást is kaphat a biztosított. Az Onkomplex meghirdetett szolgáltatásai eseti díjazás mellett igénybe vehetőek e speciális biztosítás hiányában is.

A felelősség mindig a kezelőnél van

Az Onkomplex honlapján fellelhető szakértői kör kompetenciájához nem fér kétség, a diagnózishoz és a terápiás tervekhez nagynevű, dominánsan fővárosi csúcsintézmények vezető professzorai és főorvosai adják a nevüket, éppen úgy, mint a vezető állami intézmények onkológiai szakbizottságaihoz.

A felelősség mindig annál van aki a beteget kezeli, ami annyit tesz, hogy a beteg állapotáról szóló labor, PET, CT stb eredményeket a kezelő intézmény befogadja, ha az engedélyekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatótól érkezik, viszont a beteg további sorsáról szóló szakvéleményt, további kezelési tervet jellemzően nem köteles elfogadni - közölte lapunkkal a GYEMSZI illetékese. A hivatalos, közfinanszírozott kórházi onkoteamek és az Onkomplex magánfinanszírozással igénybe vehető szakértői között fennálló átfedések kapcsán a kórházfenntartó úgy vélekedett, nem áll fenn összeférhetetlenség, miután "Az orvosetikai szabályok betartásával végezhető kettős tevékenység".

Ugyanakkor sem a GYEMSZI sem az OEP nem kötött semmilyen együttműködési szerződést a diagnosztikát és kezelési tervet nyújtó szolgáltatóval. Vagyis egyelőre úgy tűnik, született egy elérhető árú szolgáltatás, mely garantálja a célzott és gyors onkológiai kivizsgálást, csakhogy az eljárás végén a paciens a vizsgálati leletekkel és az optimális terápiás tervet tartalmazó szakvéleménnyel a kezében elvileg ugyanúgy a lakóhely szerint illetékes szakbizottság előtti sor végére állhat egy hivatalos terápiás tervért, mint bárki más. A kritikus pont tehát az, hogy a "magáncég" szakértői dokumentumaihoz miként viszonyul majd állami alkalmazottként ugyanaz a szakember, aki a "magánszakértői" feladatokat ellátta, vagy miként viszonyul ezekhez a dokumentumokhoz hierarchikus viszonyban lévő beosztottja.

Az igazi feketeleves...

A korrekt, komplex diagnózis és az erre alapozott átgondolt terápiás javaslat birtokában kezdődhet meg tehát az onkológiai szakellátás. Persze csak akkor, ha van szabad kapacitás. A Semmelweis terv térségi ellátás-szervezése azonban a területi onkológiai szakellátási kapacitásokat alapvetően átszervezte. Ebből fakadóan a közép-magyarországi összevont térségben például hatezer lakosra jut egy onkológiai ágy, a nyugat-dunántúliban pedig tízezer lakosra. A területi átlagok jelentős térségen belüli különbségeket takarnak, van olyan budapesti osztály ahol kevesebb mint háromezer lakosonként számolták az onkológiai ágyakat míg Pest megye nagy részén több mint 16 ezer lakosonként. S míg országos átlagban 2011-ben egy év alatt 57 beteget kezeltek egy onkológiai ágyon, addig ez konkrétan egy ágyra 29 beteget jelentett a Szent Imre kórházban, 30 beteget az Uzsoki utcai Kórházban, és 127 beteget a Szent László kórházban.

A területi kapacitások megoszlásának egyenlőtlenségei kézzelfoghatóak a sugárterápiás ellátottság terén is. Míg a Dél-Dunántúlon 187 ezer, addig Közép-Magyarországon 476 ezer lakosra jut egy sugárterápiás gép. Azaz a Dél-Dunántúl lakosság szerinti ellátottsága közelíti a nyugat európai átlagszintet, viszont a stratégiai szerepkörű Közép-Magyarország kapacitásai ennek csupán a harmadát teszik ki. Így egyértelmű, hogy az országosan hasonló elvekre alapozott optimális terápia megválasztását és megvalósítását a területi kapacitások világos hiánya akadályozza - hívja fel a figyelmet Poller Imre. És e tekintetben a folyamatban lévő EU-s fejlesztések után sem várható érdemi javulás, a 10 milliárdos sugárterápiás fejlesztési programból ugyanis épp a legrosszabbul ellátott, viszont 4.3 millió lakost ellátó Közép-Magyarország marad ki